Túlterheltségtől a belső nyugalomig

Túlterheltségtől a belső nyugalomig

Felgyorsult az idő és rengeteg az az információmennyiség, amely egy nap keresztüláramlik rajtunk és fel kell dolgoznunk. A tv-ből, rádióból, az Internetről, az újságokból, a munkahelyeken, előadásokból csak úgy záporozik ránk az információ, a napirendünk zsúfolt, család, háztartás, stb. így jelenleg a túlterheltség egy igen jelentős probléma a hétköznapokban. Mikor az agyunk már nem képes megbirkózni a ránk zúduló információ áradattal, akkor kikapcsol. Ez alatt nem a jó értelemben vett kikapcsolást (a meditációt pl.) értem, hanem egyszerűen képtelen több adatot feldolgozni az agyunk, és ennek gyakran egy betegség kialakulása a következménye.

Sajnos a túlterheltséget ma teljesen természetesen, az életünk részeként kezeljük, pedig ez egy természetellenes állapot! Ez a félelem és elszigeteltség állapota, amely fenyegeti az egészségünket és a jó közérzetünket! Emiatt veszítjük el a kapcsolatunkat a természet életadó erőivel, megpróbáljuk a törékeny tudatunkat megóvni a világtól, de ennek az eredménye az elszigeteltség.

Azonban, ha nyitott vagy rá, kialakíthatsz új viselkedésformákat, amelyek segítségével újra meglelheted a békesség és nyugalom állapotát. A modern világ tele van kétségbeesett és sokszor ostoba dolgokkal, de választhatod az érzelmi és mentális függetlenséget! Ehhez az úthoz megosztok veled 4 lépcsőt, amelyek nálam beváltak.

1. Határozd meg a prioritásaidat és összpontosíts azokra!

Ez bármilyen egyszerűnek tűnik is, nem az, hiszen a titka a folytonosságban, a rendszerességben rejlik. Minden nap elején legalább 10 percet szánj rá, hogy a hétköznapjaid részévé váljon a fókuszálás. Adj helyet az életedben az igazán fontos dolgoknak: a terveknek, a mozgásnak, a családodnak. Ezt az időt tekintsd szent időtöltésnek, és mindig legyen is elég időd ezekkel foglalkozni.

2. Reformáld meg a kommunikációdat!

Figyeld meg, hogyan beszélsz, és milyen érzelem van a szavaid mögött. A beszéd érzelem és a későbbi cselekvés alapja. Válogasd meg a szavaidat és legyenek összhangban a tetteiddel. Tanulj meg szívből kommunikálni, a beszéded középpontjában ne az legyen, ami rossz, hanem arra figyelj, ami helyes. Ne pazarold az idődet, energiádat és beszédedet arra, hogy panaszkodj, vagy, hogy minősíts másokat. Ehelyett használd a kommunikációdat dicséretre, értékelj másokat, lásd meg bennük az istenit és legyél optimista. A beszédedet használd arra, hogy megszüntesd az a zűrzavart, ami a túlterheltségedet okozza.

3. Változtass azon, ahogy dolgozol!

Ha úgy érzed, hogy a munkádban nincsen szenvedély, csak üres robotolás, akkor igényeld vissza az életedet! Ha a munkád megbetegít, nem tükrözi vissza a valódi énedet, akkor szabadulj meg tőle, mivel ez megfertőzi az egész életedet. Ha úgy érzed, hogy még nem tudsz mozdulni, akkor tegyél meg mindent, hogy a munkahelyi körülményeid olyanok legyenek, hogy töltődni tudj, amíg ott tartózkodsz. Ha van lehetőséged váltani, akkor válassz olyan munkát, ami megerősít az álmaidban, a reményeidben, a képességeidben! Sokszor fogvatart a munkánk, és ez egy olyan körforgást eredményez, ami reménytelenséget okoz az életünkben, ehhez bátorság kell, hogy merjük magunk mögött hagyni azt a korlátozó gondolkodást, amivel korábban ezt megteremtettük magunknak és a megoldás, amit szeretnél, magától meg fog érkezni.

4. Teremtsd meg a nyugalmat!

Ha nem vagy még gyakorlott a meditációban, akkor napi 5 percet fordíts arra, hogy csak egy dologra koncentrálsz. Ez bármi lehet: a légzésed, egy virág, egy tárgy. Az számít ebben a gyakorlatban, hogy bármire is figyelsz, lásd meg benne az istenit. Ez a rövid és egyszerű koncentrációs gyakorlat arra edzi az agyunkat, hogy felismerje és elfogadja a nyugalmat. Minél nyugodtabb vagy, annál kevésbé leszel túlterhelt. Minél többször végzed el ezt a gyakorlatot, annál inkább felismered majd, hogy a képesség a meditációra jelen van benned is, így majd tovább tudsz lépni és megtapasztalhatod a meditáció áldásait.

Ez a négy lépcső a Bön hagyományaiból építkezik, ha még csak most próbálsz meg tudatosan élni, akkor nagyon jó alap, hogy lépésről lépésre elsajátítod ezeket az egyszerű technikákat. Ha már gyakorlottabb vagy, gyorsabban fog menni a tanulás, és megállítod azt a romboló folyamatot, amelyben a túlterheltség elszívja az életerődet, homályosságban tart és rálépsz arra az útra, amelyben elindulsz a világosság felé, ami megerősíti az életerőnket és örömöt hoz az életünkbe!

Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles. A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk.

Tudatosság a mindennapokban

Tudatosság a mindennapokban

Hogyan tudjuk megreformálni az életünket a tudatosság jegyében? A boldog élet művészete abban rejlik, hogy a rendszerességet és a tudatosságot gyakoroljuk-e. A spirituális útkeresésen ott akadnak el a legtöbben, hogy engednek a lustaságnak, az aktuálisan kényelmes állapotoknak, gyakran hiányzik az önfegyelem és így vissza-visszatérnek egy korábbi állapotba. Ebben nem tudok segíteni, ez mindenkinek a saját harca önmagával, de abban igen, hogy megosztok ötleteket, módszereket, amelyek lehetőséget adnak a változásra. Ezek olyan egyszerű technikák többnyire, amelyekkel észrevétlenül fejlődhetünk.

Gyakran a lustaság mögött meghúzódó érzelem a félelem, a szorongás. Félelem a változástól, sokan élik úgy az életüket, hogy “már megszokták a rosszat” és elfogadták azt az életükben, azt már ismerik és ezért őrlángon élik az életüket. Akik hagyják, hogy a félelem eluralkodjon az életükön, bizalmatlanok, kételkednek, a világban először a rosszat veszik észre, zavaros helyzeteket vonzanak az életükbe és erőteljes az ítélkezésük.

De ha a szabadságot választod, akkor ezeket mind kipucolhatod az életedből, hogy előkészítsd a helyet az örömnek és harmóniának az életedben. Ha elsajátítod ezt a tudatos hozzáállást, az nem azt jelenti, hogy nem lesznek problémáid, hanem azt, hogy azok nem tudnak legyőzni, mert békés lélekkel közeledsz majd hozzájuk. Az, hogy “a szerencse forgandó” többé nem lesz egy tévhit az életedben, mert tudni fogod, hogy ciklikusan változnak körülötted a dolgok, és minden helyzetből előnyt tudsz kovácsolni majd magadnak.

Ezzel a szemléletmóddal rátalálsz önmagad csodájára, hogy egyszerre vagy átlagos és különleges, az emberségedben sokat fejlődhetsz és az ítélőképességed is csiszolódik, mert képes leszel arra, hogy meglásd mindenben az istenit. Amikor felszabadulsz a félelmek alól, az egy “lelki-szellemi földrengés”, ami megváltoztatja az addigi életedet és  beleránt a Jelenlét csodájába. Ez után a változás után nem is akarsz majd, de nem is tudnál visszatréni a korábbi színtelen és boldogtalan életedhez.


Milyen tudattalan és mindennapi félelmek akadályozzák meg, hogy boldog legyél?

Félelem attól, hogy önmagad legyél
Ez sajnos a mai világ egyik legelterjedtebb problémája, a társadalom arra nevel, hogy ne legyünk önmagunk, hogy ne vállajuk az érzelmeinket és hogy egy álarc mögé rejtsük el gyönyörű, ragyogó lelkünket. A valódi önismeret azonban elvezet oda, hogy megértsük és megtapasztaljuk, hogy milyen csodálatos is az, hogy itt és most így létezünk, ahogyan vagyunk. Senki kedvéért ne legyél más, mint ami vagy, mert ezzel a legnagyobb kincset veszíted el, amid van.

Félelem a többi embertől
Ez az elszigeteltség állapotába vezet és a saját csodálatos természeted megismerésének hiányából eredő sebezhetőség miatt alakul így az életed. Ez globálisan is jelen van a világban, hiszen ebből fakad az erőszak, a terrorizmus, mert ilyenkor az ember elveszíti a magasabb rendű tulajdonságait. Ha elveszítjük ezeket a félelmeket, csak nyerhetünk, hiszen egy mély önszeretet lesz a jutalmunk, amit tovább erősítve átáramoltatunk a többi élőlény felé.

Félelem a magánytól
Ez akkor alakul ki, amikor azt éljük meg, hogy mások nélkül haszontalanok vagyunk és nem teljes a létezésünk. Aki az egyedülléttől fél, még nem találta meg az önmagával töltött idő szépségét. A magánytól való félelem nélkül elmélyülhet másokkal a kapcsolatod és a kommunikációd és egyre több örömöt fognak okozni a kapcsolataid.

Még hosszan sorolhatnám, hogy milyen félelmek befolyásolnak, de most nem ez a fontos. Ezekkel az alapokkal jó, ha mindenki tisztában van, a cél pedig az, hogy lássuk magunkat a közeljövőben egy pozitív, ragyogó és kiegyensúlyozott embernek és induljunk el felé, hogy egyesülni tudjunk ezzel a képpel. Amikor kifejlesztjük önmagunkban a pozitív erőt, az sok mindenen fog átsegíteni bennünket és egy élő iránytűként vezet majd az utunkon. Ezekre a változtatásokra mindenki képes, nincs bennük semmi különleges dolog, csupán annyi kell hozzá, hogy az ember elhatározza magát, hogy meg szeretne gyógyulni és teljes életet szeretne élni.

Ehhez a változáshoz nem kell pénz, hely, utazás, idő, ehhez csupán önmagunk szeretetére van szükségünk, s bátorságra, hogy elinduljunk afelé az élet felé, amelyet valójában érdemlünk. Ne vesztegeljünk zsákutcákban, olyan helyeken, amelyekben elpárolog az erőnk, ne engedjük, hogy betegségek korlátozzanak a szabadságunkban, merjünk kitörni és merjünk élni!

Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles. A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk.

Az Angyalok köztünk járnak

Az Angyalok köztünk járnak

Sok sok évvel ezelőtt egy nehéz döntést hoztam meg. Biztos, jól fizető állásomat magam mögött hagytam. Akkor már minden a válságról szólt, a közvetlen környezetem igyekezett, hogy bízzon bennem, de volt, akinek a szeméből rémület tükröződött vissza, talán pont a saját rémületem. Azt éreztem, hogy az addigi életem fojtogat, nem tudok már szabadon lélegezni, mert nem a lelkem vágya szerint élek. Pedig sok szép élmény ért akkor is, de belülről feszített a szabadságvágy, hogy csak olyan dolgokat csináljak, amikhez valóban kedvem van.

Folyamatosan pozitív megerősítéseket mondogattam magamban, azoknak az embereknek a társaságát kerestem, akik bátorítottak és megértettek. Távol tartottam magam a rémhírektől, a pánikkeltéstől, a pletykáktól. De egy reggelen megtaláltak a saját félelmeim. Felsejlettek bennem a kétségek, és egy gondolat visszhangzott a fejemben, mi van, ha rosszul döntöttem? Talán csak akkor kellett volna felmondanom, ha már van másik munkám. Egész reggel ezek a gondolatok jártak a fejemben és egyre közelebb ért hozzám a kétség. Egy dolgot biztosan tudtam, hogy nem akarok táptalajt adni ezeknek a gondolatoknak, nem akartam, hogy gyökeret verjenek bennem. Éreztem, hogy azonnal friss levegőre van szükségem, sétálni akartam. Kivételesen nem az erdő felé mentem, hanem csak az utcákon sétáltam. Hiszek az Angyalokban, és most is őket kértem, hogy segítsenek, hogy újra nevetni tudjak és könnyedén, hittel élhessem az életemet.

Ahogy ezen gondolkodtam, láttam egy nőt, amint nevetve egy tolószéket tol. A tolószékben egy vak férfi ült, akinek hiányzott az egyik lába. De mindketten hangosan nevettek és bohóckodtak. Tökéletes összhangban sétáltak, és sokkal szabadabbak és vidámabbak voltak úgy, hogy látszólag kevesebb okuk volt az örömre, mint nekem. A szemem megtelt könnyel, gyönyörű látvány voltak ők így ketten. A szeretet szinte kézzel fogható és tapintható volt. Ez a jelenet fényt hozott sötét gondolataim közé. Hirtelen már nem éreztem a problémáimat olyan súlyosnak és nehéznek. Kizökkentett önbüntető gondolataim közül és más megvilágításba helyezte az életemet.

Hálás vagyok azért, hogy ennek az élménynek a részese lehettem. Tudatosult bennem, hogy azáltal, hogy engedek a félelem sötét energiájának, nem találok könnyebben megoldást a problémáimra, és zsákutcába jutok csak. De azon a reggelen megjöttem a zsákutcából. Ez a jelenet megnyitotta a szívemet a megoldásnak. Bármilyen nehéznek is éreztem a helyzetemet, nem veszíthettem el az örömöt az életemből. Nem engedhettem, hogy a félelem és a kétség mindenemet elvegye! Ha térdre is kényszerít az élet, nem szabad túl sokáig az önsajnálatban dagonyáznom. Saját magamért tartozom annyi felelősséggel, hogy felállok, leporolom a térdeimet, és nevetek egyet igazán, tiszta szívből. Ha nem teszem meg, az idő gyorsan továbbszáll, hirtelen repülnek a napok, hónapok, évek. Mire észbe kapok, már egy megkeseredett ember néz vissza a tükörből. Ez igen nagy luxus lenne számomra.

Akkor, ott az utcán, eldöntöttem, hogy én is segítek a többi embernek úgy, hogy a saját életemmel mutatok példát. Ahogyan én is láttam. Ott volt a bizonyosság, hogy így is lehet élni sokkal nehezebb körülmények között, mint ahogy én élek. Újra erős hittel álltam az utcán, s egy másfajta nézőpontból szemléltem körülöttem a dolgokat. Észrevettem, hogy a madarak csicseregnek, hogy a nap bátorítóan simogatja az arcomat. A nyár illata körbeölelt, s megint láttam olyan dolgokat, aminek tudtam örülni. Megnyugodtam. Újra boldog voltam, csak attól, hogy ott állok az utcán és  a hétköznapi csodák körbevesznek. Nem vágytam nagy dolgokra, csak arra, hogy mindig tudjak örülni minden pillanatnak, és hogy észrevegyem ezeket az apró varázslatokat.

Amint hazaértem, ránéztem a telefonomra, volt rajta egy nem fogadott hívás. A vonal másik végén egy olyan munkalehetőség várt, amely összhangban volt a terveimmel, így kezdtem el az Angyal utcában dolgozni. 🙂

Ez a történet rádöbbentett arra, hogy az örömre mindig van ok, és hogy a valóság mindig sokkal érdekesebb és színesebb, mint az álmok. Sokszor képzeltem el, hogy milyen munkát találok, ami teljesen más volt, mint ami végül rám talált, de ha visszanézek az eltelt időszakra, nem csinálnám máshogyan. Ha minden nap találunk magunknak okot az örömre, lényünk természetes részévé fog válni. Eljön a nap, amikor már nem kell okot találnunk arra, hogy örüljünk, és mi magunk leszünk az öröm! Te látod így magadat a nem túl távoli jövőben?

Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb felhasználása engedélyköteles.

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás