KAMMERER EDINA BLISS

Oldal kiválasztása

Az unalmat az mulasztja el, ha érzelmi kockázatot vállalunk.” (Chuck Spezzano)

Miről szól a mai feladat? Amikor unatkozunk, akkor fáradttá, fásulttá és lehangolttá válunk. Gyakran a társunkat okoljuk, hogy nincs kedvünk hozzá – az ő hibája mert borzasztóan unalmas, nincs benne kreativitás, nincs semmilyen új ötlete, stb.

De az unalomnak is, mint minden más érzelemnek, ahhoz van köze, aki átéli azt. Azért érezzük az unalmat, mert valamit magunkba zárunk, vagy mert nem nyílunk meg egy adott helyzetben, mert félünk kockáztatni és félünk az érzéseinkről beszélni.

Ha beszélni kezdünk valamiről, amiről korábban nem mertünk, az izgalmat, új energiát jelent. Ha úgy döntünk, hogy nem beszélünk arról, amitől félünk, hogy tönkreteheti a kapcsolatunkat, akkor elszigetelődünk, s ezáltal rombolja a kapcsolatunkat. Ha vállaljuk az érzelmi kockázatot és foglalkozunk azzal, amivel kell, szembenézünk a félelmeinkkel, beszélünk róla, ezáltal a társunkat közel engedjük magunkhoz, s ez garantáltan elmulasztja az unalmunkat.

 

Feladat:

Ma tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi az, amit magadba zártál. Melyik az a terület, ahol elszigetelődtél? Oszd meg ezt a társaddal.

Addig beszéljetek róla, amíg mindketten elmondtok mindent ezzel kapcsolatban, amíg úgy nem érzitek, hogy mindketten elégedettek vagytok és békesség van. Így együtt tudtok továbblépni, s egyikőtök sem ragad be itt, és vesztegel, míg a másik halad tovább, mert nem vette észre, hogy valami elakadás van.


Záró gondolatok

A kommunikáció a legfontosabb az emberi kapcsolatainkban. Viszont ez az egyik leginkább félreértett terület is. Az, hogy beszélünk sok dologról, az nem jelenti azt, hogy bensőséget, meghitt kommunikációt tudunk megvalósítani a kapcsolatunkban. Ha csak az egyik fél beszél, az nem kommunikáció, az monológ. Nincs meg benne az áramlás.

Amíg csak az egyik fél kinyilatkoztat, a másik visszafolyt. Így születik meg az egyensúly. Ha abba a csoportba tartozol, aki imád beszélni, akkor tudatosan reformáld meg a kommunikációdat, kezdj kevesebbet beszélni és engedd a másikat megnyilvánulni. Ha régóta van ez az állapot, több időre lesz szüksége a társadnak, míg igazán beszélni kezd, mert már túlságosan hozzá van szokva ahhoz, hogy csendben van.

Ha te az vagy, aki mindig hallgatsz, itt az ideje, hogy előmerészkedj a csigaházadból és elkezdd felvállalni a gondolataidat és érzéseidet. Először talán küzdened kell azért, hogy a másik meghallgasson, de idővel és elszántsággal, megtanulod hallatni a hangodat és ezzel együtt megmutathatod magad a társadnak és a világnak.

Egy kapcsolatban a kommunikáció főleg nem beszédet jelent. Sokan a beszéddel fedik el a valós érzelmeket. Egy kapcsolatban meg kell tanulnunk olvasni a másikból, a mimikájából, a rezdüléséből, a viselkedéséből és a reakcióiból. Egy jó kapcsolatban nem hemzsegnek a szavak, becsüljük a csendet, mégis gondolati síkon egy hullámhosszon vagyunk.

A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.


Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.   

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás