Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 26. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“A szex kommunikáció, nem mesterség.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai feladat? A szexualitás nem arról szól, hogy mesteremberek vagyunk egy szakmában, vagy egy területen. A szexualitás valódi lényege a kommunikáció. Amit közlünk, abban a tapasztalatban van részünk.
Ha nem szeretetet kommunikálunk a szexualitásunkon keresztül, akkor nincs is részünk szeretetben. Ha csak a kikapcsolódásra és az igényeink kielégítésére koncentrálunk, akkor nagyon alacsonyan tartjuk a szexet az életünkben. Ha a szexuális energiáink azt sugározza, hogy ez olyasmi, amitől tiltottak bennünket, akkor a tiltott gyümölcs izgalmát éljük meg benne, de ilyenkor érdemes a tabuk megszegése nyújtotta izgalmakon túljutni, mert ezzel a hozzáállással szintén korlátozzuk, egy bizonyos szinten tartjuk a szexualitásunkat, s ezáltal sok mindent elmulasztunk, amiben valóban részünk lehetne.
A szex a kapcsolatteremtés és kommunikáció egy módja egy párkapcsolatban. A kommunikáció az egyik legjobb gyógymód, segít abban, hogy túllépjünk a hatalmi harcokon és elinduljunk a partnerünk felé. Átsegít a nehézségeken, a nézeteltéréseken.
A kommunikáció gyógyít és felszabadítja a fásultságot. A szex is képes minderre, ha nem korlátozzuk a fizikai szintre. A szexualitásban megjelenik az érzelmi töltés, ugyanakkor a szellemi energiák is részévé válnak, s ezeken keresztül kapcsolódunk a társunkhoz, s megismerjük őt máshogyan, egy sebezhetőbb állapotában. Általa teljes mértékben adunk a társunknak, és kapunk is tőle.
Feladat:
Ma vizsgáld meg, hogy mi az, amit a szexuális energiáidon keresztül a partnereddel közölsz, vagy közöltél. Visszavonultál a szextől? Figyeld magad közben, legyél jelen, s engedd, hogy a szeretet egy magasabb formája átjárjon közben.
Záró gondolatok
A teremtő és alkotó erőnk nagy része a kundalíni energiából származik, ezért érdemes ezt a csatornát tisztán tartani. Érdemes úgy kapcsolódni a másikkal, hogy a testiség mellett figyelmet szentelünk a lelkiségnek, létrehozzuk a szívkapcsolatot.
Amikor elmélyülünk a párkapcsolatunkban, túllátunk a fizikai formákon, engedjük, hogy a lelki energiák megnyilvánuljanak és bekapcsolódjanak a közös táncunkba, akkor a párkapcsolatunkban is megnyílik egy új minőség.
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 19. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“Ahhoz, hogy azt kapjam egy kapcsolatban, amit akarok, az látom és érzem, amit akarok.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai napi feladat? Van egy olyan képességünk, amit teremtő erőnek is hívhatunk. Amit egy kapcsolatban akarunk látni, hallani és érezni, az valóságot teremt. Az agy, az elme nagyon is alkotó.
Amikor egy kapcsolat gyógyulni kezd, akkor sokszor olyan dolgokat kell átélnünk, amit nem akarunk, s talán úgy tűnik, hogy minden sokkal rosszabbra fordult. Ha ilyenkor a figyelmünket továbbra is a gyógyuláson tartjuk, azon a gyógyuláson, amit megélni vágyunk, engedjük, hogy lássuk és érezzük mindezt, s akkor könnyebben és gyorsabban érjük el a célunkat. Néha engedjük el az evezőket, és csak figyeljük, hogy mi történik. Ha a tekintetünket a célon tartjuk, előbb utóbb odaérünk.
De mindig figyeljünk arra, hogy mi a célunk és mi az igazság: “ha nincs benne igazi nagyság, akkor az nem az igazság“ (Chuck Spezzano).
Feladat:
Ma azt érezd át, hogy mire vágysz egy kapcsolatban. Gondold át, hogy a jelen kapcsolatodban mit akarsz. Ha nincs, akkor azt gondold végig, hogy milyen az ideális kapcsolat érzések szintjén. Mi történik? Fontos, hogy ne a gondolataidra figyelj, hanem az érzéseidre, aztán engedd el. Ne ragaszkodj ahhoz a képhez, amit magad előtt látsz, csak tudatosítsd, hogy a saját elmédet programozod. Ez egy olyan folyamat, amiről az elején azt írtam, hogy a teremtő erő, mert segít kinyilvánítani és létrehozni mindazt, amit szeretnél.
Amikor azt tapasztalod, hogy valamire ráirányítod a figyelmedet és ezáltal rosszabb lesz, tudatosítsd, hogy a gyógyulás folyamatában először a rejtett mérgező anyagok felszabadulnak és a felszínre törnek. Amíg ezek nem tisztulnak ki a mélyből, addig nem tudunk tiszta lappal indulni. Mindössze annyi a teendő, hogy a vágyott képpel akkor se veszítsük el a kapcsolatot, ha úgy érezzük, hogy túl sok mindennel kell szembenéznünk.
Az elménk ereje határtalan! S magát az igazságot semmi nem állíthatja meg, s az igazság része az öröm, a boldogság és a szeretet.
Záró gondolatok
Elvárás és elvárás között is van különbség. A társunktól ne várjunk el olyat, amit nem képes megadni számunkra, mert ezek kivetítések. Azt vetítjük ki rá, amit mi magunk nem vagyunk képesek megadni önmagunknak, s ezt a társunk sokszor visszatükrözi, s ezért rá vagyunk dühösek ahelyett, hogy magunkba tekintenénk.
Figyeljünk arra, hogy mindannyiunkban él egy kép egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatról és egy valamilyen társról, akivel boldogok tudunk lenni, de a társunkat ne próbáljuk meg belepasszírozni ebbe a képbe. Ismerjük meg a társunkat, és vele együtt alakítsunk ki egy olyan kapcsolatot, amibe mi tesszük bele mindazt a saját belső képünkből, ami igazán fontos, és a társunk is beleteszi a saját érzéseit és elvárásait. Egy kapcsolatban a másik dolgainak és szokásainak is kell teret adnunk, ezért az sosem célravezető, hogy csak azt látjuk, ami nekünk fontos.
Amikor viszont teremtünk, a saját pozitív képünkkel kapcsolatban igenis legyen bennünk elvárás, hogy valóra válik. Ez fontos, mert ez adja az erőt, hogy a megvalósulás útjára lépjen. A rugalmasság törvényének elsajátítása pedig abban segít, hogy amikor a gyógyulás útján megjelenik mindaz, amit el akarunk érni, tudjuk megnyitni a belső világunkat, “kapcsolati mezőnket”, hogy a másik is beletehesse mindazt, ami az övé. 🙂
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 14. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“Minél jobban irányítom a társamat, annál unalmasabbá válik.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai napi feladat? Amikor megismerkedünk valakivel, akkor nagyon vonzónak tartjuk őt. Izgalommal várjuk a találkozásokat, s a lénye magával ragad bennünket. Majd ahogyan telik az idő, minden, ami korábban izgalommal töltött el, kezd veszélyessé válni számunkra. Próbáljuk a kontrollt kiterjeszteni és ellenőrzés alá vonni a vonzó tulajdonságoknak azt a területét, mert azt szeretnénk, hogy csak mi kapjunk belőle, más ne.
Ha a vonzó tulajdonságokat egy területen elzárjuk az erős kontroll miatt, akkor azok minden területen megszűnnek. Tehát, ha irányítani akarjuk a társunkat, hogy biztosak legyünk benne, így unalmassá tesszük őt. Mi magunk vagyunk a felelősek azért, hogy a kapcsolatunk unalmassá válik.
Amikor hajlandóak vagyunk feladni az irányítást és engedjük, hogy a Társunk továbbra is vonzó maradjon, akkor felkavarodik bennünk a félelem és fenyegetettség érzése. Amikor ezt megtesszük, újra részünk lehet a kezdeti izgalomban. Ha ez ijesztő számunkra, akkor ahelyett, hogy elkezdjük a Társunkat korlátozni, őszintén mondjuk el neki, hogy mitől félünk, mert ez az, ami a gyógyuláshoz vezet.
Amikor a Társunk vonzó, az mindenki számára ajándék, ugyanúgy, mint amikor mi magunk is vonzóak vagyunk! Félelemből ne próbáljuk meg elfedni az ő ragyogását, de a sajátunkat sem!
Feladat:
Ma kezdd el felszabadítani a Társadat az irányítás alól! Ha egyedül vagy, figyeld meg, hogy egy korábbi kapcsolatodban, hogyan engedted, hogy ezek a félelmek eluraljanak. Figyeld meg a jelen helyzetben a közeli kapcsolataidban lévő embereket, mennyire irányítod őket? Lehet, hogy itt az ideje, hogy őszintén magadba nézz és felismerd a félelmeidet, ami ennek a viselkedésnek a hátterében húzódik meg. Őszintén beszélj arról vele, hogy milyen vonzó tulajdonsága miatt félsz attól, hogy elveszíted őt. Mondd el neki, hogy mennyire fontos számodra és milyen nagyra tartod ezt a tulajdonságát. Ma mondj le az irányításról és ízleld meg, hogy milyen irányítás nélkül együtt lenni valakivel. Aztán kezdd el kiterjeszteni a többi napra is! Hagyd, hogy a Társad önmaga legyen és gyönyörködj benne! Vedd észre, hogy mit hozol létre ezáltal!
Záró gondolatok:
Az irányítás a veszteségtől való félelemre egy válasz reakció. Az irányítással reagálunk úgy, hogy megpróbáljuk az életünket minél inkább stabilizálni, minél inkább kiszámítható keretek közé szorítani. Egy párkapcsolat dinamikája nagyjából: ismerkedés, együtt járás, összeköltözés, eljegyzés, házasság, közös otthon, gyerek-család, stb. Ezek mindannyiunkra hatnak, és megmozgatják a saját párkapcsolati terünket. Amikor irányítunk, akkor tudattalanul egy kívülről érkező dinamikát akarunk beleerőltetni a kapcsolatunkba aszerint, hogy bennünk melyik program a legerősebb. Ehelyett megtehetjük, hogy ráhangolódunk, hogy amikor igazán önmagunk vagyunk, mi vajon mire vágyunk? Mit szeretnénk igazán? Miről szól a párkapcsolatunk? Mi a legerősebb vezető energia benne? Ne külső sztereotípiákhoz igazodjunk, hanem saját belső lelki energiáinkhoz, a mi saját valóságunkhoz!
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 14. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“Minden olyan viselkedésforma, ami nem szeretet, az a szeretet igénylése“ (Chuck Spezzano).
Miről szól a mai napi feladat? Figyeld meg azokat a viselkedésformákat, amelyeket magad körül tapasztalsz. Figyeld meg, hogy melyik szeretetteljes és melyik nem az? Amelyik viselkedésben azt tapasztalod, hogy nem a szeretetből fakadnak, arról azt kell tudnod, hogy azok az úgynevezett szeretetkérő viselkedésformák.
Ha egy viselkedés kifejezetten ellened irányul, akkor tudd, hogy az illetőnek, aki “támad”, kifejezetten a Te szeretetedre van szüksége. Ezekben az esetekben, ha a viselkedésedet át tudod úgy alakítani, hogy nem egy védekező álláspontot veszel fel, hanem úgy közelíted meg az adott helyzetet és személyt, hogy adsz neki valamit (szeretetet, türelmet, figyelmet, megengedést, stb.), akkor támadóból szövetségesre lelsz benne.
Ha valaki megtámad téged a jelenben, s nem követed az emberi játszmák energiaszerzésre irányuló szerepeit, akkor a jövőben ő hűséges lesz hozzád jóban-rosszban. DE most neki van szüksége szeretetre.
Vannak olyan emberek, akik meg fogják tartani a maguk kis játszmáit, mert szükségük van újra és újra arra, hogy átéljenek valamit. Van, aki sokáig nem tud szabadulni a fásultságtól, a lustaságtól, van, aki az ellenségeskedéstől, az ítélkezéstől. Ilyenkor jusson eszedbe az, hogy milyen nehéz egy ilyen helyzetben lenni, milyen rossz beleragadni, s ezt az állapotot tekinteni valóságnak. Emlékezz arra, hogy amikor hasonló helyzetben voltál, te milyen “segélykérő” mechanizmust működtettél, milyen volt a te segélykiáltásod, s talán ráébredsz, hogy szóval te magad sem tudtad sokszor kifejezni azt.
Tudatosítsd, hogy aki Téged támad, ő is segítséget kér, valójában segítségért kiált, s a szeretetedre van szüksége, de nem képes szavakkal kifejezni, lekommunikálni azt. Ha elcsendesedsz, pontosan fogod tudni azt a környezetedben, hogy ki az, akinek a “kérését” meg kell hallgatnod, ki az, aki felé el kell indulnod, hogy támaszt és segítséget nyújts neki. A párkapcsolatodban figyeld a társad viselkedését, és próbálj szeretettel és türelemmel fordulni felé. Próbáld meg azt megérteni, hogy mi készteti valójában őt erre a viselkedésre, mi az, amitől valójában megijedt?
Feladat:
Gondolj arra az emberre, aki a legtöbbet támad téged az életedben. Képzeld magad elé, hogy most itt van, és hogy közeledsz felé megértve azt, hogy a támadása valójában egy segítségkérés volt. Vajon milyen segítségre van ennek az embernek szüksége? Hogyan segíthetnél neki? Hogyan reagálnál ösztönösen a kérésére? Felhívnád? Írnál neki? Megölelnéd? Beszélnél vele?
Ha segítesz ennek az embernek, ráébredsz, hogy Ő az, aki tudja a választ a te problémádra. Nem biztos, hogy most, lehet, hogy a jövő egy pontján. Lehet, hogy ez nem egy közvetlen megtapasztalás lesz, hanem a saját elméd egy része vetítődik ki, amelyet ez az ember tükröz vissza. Ha rajta segítesz, magadon is segítesz.
Záró gondolatok
Minden belőlünk indul ki, semmi nincs rajtunk kívül. Ha úgy érezzük, hogy nem működik jól a kapcsolatunk, ha úgy érezzük, hogy hiányzik belőle valami, de szeretnénk meggyógyítani, mert fontos nekünk a másik, akkor még ma kezdjük el a belső munkát. Ha nincs párkapcsolatunk, akkor is csináljuk végig, általában az emberi kapcsolatainkra levetítve, mert ha azokat rendbe tesszük, akkor meg tudunk nyílni egy boldogabb kapcsolatra.
Ne várjunk arra, hogy majd a másik ezt vagy azt csinál, amitől én boldogabb leszek. Ez nem működik, ha Te vagy az, aki elégedetlen vagy, akkor ezt az elégedetlenséget te tudod megszüntetni. Tedd meg magadért, a saját boldogságodért!
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Legutóbbi hozzászólások