Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 26. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“Az elvárások elrontják az élményeket.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai feladat? Azért rontják el az elvárások a közös élményeket, mert ott van egy olyan viselkedés, amiben meg kell felelni. Tehát ez az egyik fél részéről már nem egy természetes viselkedést jelent.
Azonban az is számtalanszor előfordul, hogy az elvárásaink nem teljesülnek akkor sem, ha minden a terv szerint alakul (vagy megfelel annak a belső képnek, amihez igazítjuk a terveinket). A terv megöli az eseményhez fűződő inspirált ihletet. Az elvárások nem azonosak a céljainkkal, mert azok előre visznek bennünket, az elvárások pedig akadályoznak.
Ha elmulasztunk egy határidőt vagy egy célt, akkor újra kitűzhetjük, s így még előrébb is tudunk jutni. Ha azonban egy elvárásunk nem teljesül, emiatt magunkat büntetjük és rosszul érezzük magunkat, ami akadályozza a haladásunkat.
Feladat:
Ma tudatosítsd magadban az elvárásaidat. Tudatosan mondj le arról a képről, amilyennek a dolgoknak lenniük kellene szerinted, s tedd mindezt azért, hogy a Sors megtaníthasson arra, mi a legjobb neked. Bízz benne, hogy a dolgok mélyén minden a lehető legnagyobb mértékben a te gyógyulásodat szolgálja. Ha hagyod, hogy ez az élmény az legyen, ami és hajlandó vagy teljes mélységében megélni a helyzetet, akkor sokkal nagyobb esélyed lesz a boldogságra.
Ha olyan esemény közeleg, amellyel kapcsolatban elvárásaid lehetnek, képzeld el, hogy ez az esemény egy város, amelyhez egy gyönyörű, smaragd színű folyó vezet. Képzeld el, hogy beszállsz egy kis csónakba és elindulsz vele a folyón. Ahogy a csónakot elkezdi sodorni a folyó, engedd el magad és gyönyörködj a tájban. A folyó a város felé sodor, a célod felé. Lásd, hogy ez milyen könnyű, nincs szükség semmilyen erőfeszítésre. Ha hív a cél, nem kell semmit tenned, csak engedd el magad és érezd jól magad.
Záró gondolatok
Ha visszatérünk a spontenaitáshoz, a kreatív energiáink felszabadulnak. Szükségünk van egy-két tervre, de tudnunk kell elsajátítani a rugalmasság törvényét, mert ez fog bennünket terelni, s ez segít, hogy a ‘flow’-ban, az áramlásban maradjunk.
Amikor az áramlás részévé válunk, sokkal inkább találnak meg inspirált lehetőségek és ölteket, ihletett állapotban tudunk új élmények felé elindulni, s a társunkra is sokkal inkább rá tudunk hangolódni, mintha az elvárások irányítanának bennünket.
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 26. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“Amennyi az elvárásom, olyan mértékben ér stressz.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai napi feladat? Az, hogy elvárásokat táplálunk a társunk felé, abból adódik, hogy alkalmatlannak érezzük magunkat, vagy a vélt szükségleteink okozzák. Amikor ezeket a szükségleteket ki akarjuk elégíteni, a külső helyzeteket, vagy magunkat tudattalanul úgy irányítjuk, hogy másokra vetítjük ki azokat a követeléseket, amiket magunktól várnánk el.
Minél jobban közeledünk a célhoz, annál inkább vonz bennünket. Ha túl sok bennünk az elvárás, keményen dolgozunk, de a munkánknak láthatóan nincs eredménye, s ez azért van, mert nem vagyunk képesek elfogadni.
Mindez azért történik, mert az elvárások kategóriája a KELLENE és ez az, ami távol tart bennünket az elfogadástól. A stressz a látszat-tevékenységeinkből fakad, amikor úgy teszünk, mintha valami fontosat csinálnák, mégsem jutunk sehova. Ez stresszt okoz. Minél közelebb jutunk egy elváráshoz, annál erősebb az ellenállásunk, mert egyre nagyobb követelést támasztunk magunkkal szemben, hogy elérjük.
Feladat:
Vizsgáld meg ma, hogy mivel kapcsolatban vagy stresszes. Minek az elkezdésével szemben érzel ellenállást? Valamilyen előrébb lépéssel kapcsolatban érzel ellenállást? Elképzelhető, hogy olyan elvárást támasztasz önmagaddal szemben, vagy egy helyzettel szemben, ami akadályoz. Ha ezt el tudod engedni, a stresszt is el tudod engedni.
Nézd át a befejezetlen munkáidat. Mondj le azokról, amelyek nem aktuálisak és a többit pedig tervezd újra. Lépésről lépésre haladj előre. Tedd ugyanezt a párkapcsolatodban (vagy egy bármilyen más emberi kapcsolatodban), tűzz ki olyan kis célokat, amelyek helyrehozzák a kapcsolatodat és jobbá tehetik. Mondj le az elvárásokról és legyél részese az élet áramlásának. Ne akarj mindent irányítani, azzal csak stresszt okozol magadnak és gátolod magad az elfogadásban.
Záró gondolatok
Amikor az áramlás részévé válunk, élvezzük az életet. Szeretjük és tiszteljük magunkat és élvezzük azt, akivé váltunk. A társunkban visszatükröződik a szerethetőségünk és boldogan vágunk bele minden új napba, mert tudjuk, hogy csodálatos dolgok várnak ránk. Ha lekapcsolódunk a szeretet forrásról, mert túl sok bennünk az elvárás, egyre borúsabban látjuk az életet, egyre inkább arra koncentrálunk, ami nincs, amit szeretnénk, s egyre erősebb lesz bennünk a hiányérzet.
Ilyenkor álljunk meg egy pillanatra, bárhol is legyünk és vegyük számba azt, hogy mi mindent elértünk már az életben, hogy a társunkkal már mennyi mindenen keresztül mentünk, hogy mi magunk egy belső munka során honnan hova eljutottunk. Amikor azt érezzük, hogy elégedettek vagyunk, ez egy olyan pozitív energiamezőt teremt meg számunkra, ami segít átlendülni a nehézségeken.
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 26. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“Az unalmat az mulasztja el, ha érzelmi kockázatot vállalunk.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai feladat? Amikor unatkozunk, akkor fáradttá, fásulttá és lehangolttá válunk. Gyakran a társunkat okoljuk, hogy nincs kedvünk hozzá – az ő hibája mert borzasztóan unalmas, nincs benne kreativitás, nincs semmilyen új ötlete, stb.
De az unalomnak is, mint minden más érzelemnek, ahhoz van köze, aki átéli azt. Azért érezzük az unalmat, mert valamit magunkba zárunk, vagy mert nem nyílunk meg egy adott helyzetben, mert félünk kockáztatni és félünk az érzéseinkről beszélni.
Ha beszélni kezdünk valamiről, amiről korábban nem mertünk, az izgalmat, új energiát jelent. Ha úgy döntünk, hogy nem beszélünk arról, amitől félünk, hogy tönkreteheti a kapcsolatunkat, akkor elszigetelődünk, s ezáltal rombolja a kapcsolatunkat. Ha vállaljuk az érzelmi kockázatot és foglalkozunk azzal, amivel kell, szembenézünk a félelmeinkkel, beszélünk róla, ezáltal a társunkat közel engedjük magunkhoz, s ez garantáltan elmulasztja az unalmunkat.
Feladat:
Ma tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi az, amit magadba zártál. Melyik az a terület, ahol elszigetelődtél? Oszd meg ezt a társaddal.
Addig beszéljetek róla, amíg mindketten elmondtok mindent ezzel kapcsolatban, amíg úgy nem érzitek, hogy mindketten elégedettek vagytok és békesség van. Így együtt tudtok továbblépni, s egyikőtök sem ragad be itt, és vesztegel, míg a másik halad tovább, mert nem vette észre, hogy valami elakadás van.
Záró gondolatok
A kommunikáció a legfontosabb az emberi kapcsolatainkban. Viszont ez az egyik leginkább félreértett terület is. Az, hogy beszélünk sok dologról, az nem jelenti azt, hogy bensőséget, meghitt kommunikációt tudunk megvalósítani a kapcsolatunkban. Ha csak az egyik fél beszél, az nem kommunikáció, az monológ. Nincs meg benne az áramlás.
Amíg csak az egyik fél kinyilatkoztat, a másik visszafolyt. Így születik meg az egyensúly. Ha abba a csoportba tartozol, aki imád beszélni, akkor tudatosan reformáld meg a kommunikációdat, kezdj kevesebbet beszélni és engedd a másikat megnyilvánulni. Ha régóta van ez az állapot, több időre lesz szüksége a társadnak, míg igazán beszélni kezd, mert már túlságosan hozzá van szokva ahhoz, hogy csendben van.
Ha te az vagy, aki mindig hallgatsz, itt az ideje, hogy előmerészkedj a csigaházadból és elkezdd felvállalni a gondolataidat és érzéseidet. Először talán küzdened kell azért, hogy a másik meghallgasson, de idővel és elszántsággal, megtanulod hallatni a hangodat és ezzel együtt megmutathatod magad a társadnak és a világnak.
Egy kapcsolatban a kommunikáció főleg nem beszédet jelent. Sokan a beszéddel fedik el a valós érzelmeket. Egy kapcsolatban meg kell tanulnunk olvasni a másikból, a mimikájából, a rezdüléséből, a viselkedéséből és a reakcióiból. Egy jó kapcsolatban nem hemzsegnek a szavak, becsüljük a csendet, mégis gondolati síkon egy hullámhosszon vagyunk.
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 26. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“A szex kommunikáció, nem mesterség.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai feladat? A szexualitás nem arról szól, hogy mesteremberek vagyunk egy szakmában, vagy egy területen. A szexualitás valódi lényege a kommunikáció. Amit közlünk, abban a tapasztalatban van részünk.
Ha nem szeretetet kommunikálunk a szexualitásunkon keresztül, akkor nincs is részünk szeretetben. Ha csak a kikapcsolódásra és az igényeink kielégítésére koncentrálunk, akkor nagyon alacsonyan tartjuk a szexet az életünkben. Ha a szexuális energiáink azt sugározza, hogy ez olyasmi, amitől tiltottak bennünket, akkor a tiltott gyümölcs izgalmát éljük meg benne, de ilyenkor érdemes a tabuk megszegése nyújtotta izgalmakon túljutni, mert ezzel a hozzáállással szintén korlátozzuk, egy bizonyos szinten tartjuk a szexualitásunkat, s ezáltal sok mindent elmulasztunk, amiben valóban részünk lehetne.
A szex a kapcsolatteremtés és kommunikáció egy módja egy párkapcsolatban. A kommunikáció az egyik legjobb gyógymód, segít abban, hogy túllépjünk a hatalmi harcokon és elinduljunk a partnerünk felé. Átsegít a nehézségeken, a nézeteltéréseken.
A kommunikáció gyógyít és felszabadítja a fásultságot. A szex is képes minderre, ha nem korlátozzuk a fizikai szintre. A szexualitásban megjelenik az érzelmi töltés, ugyanakkor a szellemi energiák is részévé válnak, s ezeken keresztül kapcsolódunk a társunkhoz, s megismerjük őt máshogyan, egy sebezhetőbb állapotában. Általa teljes mértékben adunk a társunknak, és kapunk is tőle.
Feladat:
Ma vizsgáld meg, hogy mi az, amit a szexuális energiáidon keresztül a partnereddel közölsz, vagy közöltél. Visszavonultál a szextől? Figyeld magad közben, legyél jelen, s engedd, hogy a szeretet egy magasabb formája átjárjon közben.
Záró gondolatok
A teremtő és alkotó erőnk nagy része a kundalíni energiából származik, ezért érdemes ezt a csatornát tisztán tartani. Érdemes úgy kapcsolódni a másikkal, hogy a testiség mellett figyelmet szentelünk a lelkiségnek, létrehozzuk a szívkapcsolatot.
Amikor elmélyülünk a párkapcsolatunkban, túllátunk a fizikai formákon, engedjük, hogy a lelki energiák megnyilvánuljanak és bekapcsolódjanak a közös táncunkba, akkor a párkapcsolatunkban is megnyílik egy új minőség.
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. november 19. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“A dominancia igénye a félelemből származik.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai napi feladat? Amikor olyan helyzetekben találjuk magunkat, amelyekben dominanciára törekszünk, vagy amikor valaki éppen rajtunk akar uralkodni, akkor az érzéseink gyökere a lelkünk mélyén megbúvó ijedt gyermektől származnak. Ha valaki uralkodó módon viszonyul hozzánk, akkor álljunk úgy hozzá, mintha egy ijedt gyermek lenne. Ha megnyugtatással és támogatással reagálunk ezekre a helyzetekre, akkor nem fogjuk azt érezni, hogy elnyomnak minket.
Ha mi akarunk uralkodni valaki felett, akkor a lényünk egyik része fél. Ilyenkor beszéljünk bátran az érzéseinkről, különösen a félelmeinkről, mert nem csak megkönnyebbülünk általa, hanem a társunknak ajándékot is adunk így. A mély lelki beszélgetés, a másik iránti érdeklődés és a megbocsátás meggyógyítja a bennünk lévő félelmeket, s megajándékozzuk a másikat az egyenrangú párkapcsolat ajándékával.
Feladat:
Ma minden olyan helyzetben, amikor úgy érzed, hogy dominálsz, oszd meg a félelmeidet azzal a személlyel, akit elnyomsz. Az őszinte beszéd kigyógyít a félelemből. Minden olyan helyzetben, amikor valaki veled szemben törekszik dominanciára, fordulj hozzá úgy, mintha egy ijedt gyermek lenne. Ha érdeklődést és támogatást mutatsz iránta, sikerül kigyógyulnia a félelméből. Minden olyan helyzetben, amikor dominanciát tapasztalsz, fordulj a másik felé, és figyelj arra, hogy megbocsáss neki is és magadnak is.
Záró gondolatok
Amikor az elnyomott szerepét éljük, az egy áldozat minőség. Amikor elnyomókká válunk, az egy uralkodó minőség. Ugyanaz az energia, csak éppen a két ellentétes pólusa. A gyógyulás akkor indul el bennünk, amikor sikerül önmagunk gondoskodó anyjává válni.
Ebben a folyamatban a gyógyulás a gyökércsakra területén történik, amikor az érzelmileg valamelyik korban megragadt gyermek elindul a lelki nagykorúság útján. Ez egy belső folyamat, amikor szeretettel, törődéssel és figyelemmel előcsalogatjuk a lelkünk mélyéről az ijedt gyermeket, s kézen fogva elvezetjük a lelki nagykorúságba. Ez az önszeretet “előszobája”, innen indul ki az önmagunk és mások iránti gondoskodás és odaadó figyelem.
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Legutóbbi hozzászólások