KAMMERER EDINA BLISS

30 napos párkapcsolati kihívás – 5.nap

30 napos párkapcsolati kihívás – 5.nap

Minél  jobban irányítom a társamat, annál unalmasabbá válik.” (Chuck Spezzano)

Miről szól a mai napi feladat? Amikor megismerkedünk valakivel, akkor nagyon vonzónak tartjuk őt. Izgalommal várjuk a találkozásokat, s a lénye magával ragad bennünket. Majd ahogyan telik az idő, minden, ami korábban izgalommal töltött el, kezd veszélyessé válni számunkra. Próbáljuk a kontrollt kiterjeszteni és ellenőrzés alá vonni a vonzó tulajdonságoknak azt a területét, mert azt szeretnénk, hogy csak mi kapjunk belőle, más ne.

Ha a vonzó tulajdonságokat egy területen elzárjuk az erős kontroll miatt, akkor azok minden területen megszűnnek. Tehát, ha irányítani akarjuk a társunkat, hogy biztosak legyünk benne, így unalmassá tesszük őt. Mi magunk vagyunk a felelősek azért, hogy a kapcsolatunk unalmassá válik.

Amikor hajlandóak vagyunk feladni az irányítást és engedjük, hogy a Társunk továbbra is vonzó maradjon, akkor felkavarodik bennünk a félelem és fenyegetettség érzése. Amikor ezt megtesszük, újra részünk lehet a kezdeti izgalomban. Ha ez ijesztő számunkra, akkor ahelyett, hogy elkezdjük a Társunkat korlátozni, őszintén mondjuk el neki, hogy mitől félünk, mert ez az, ami a gyógyuláshoz vezet.

Amikor a Társunk vonzó, az mindenki számára ajándék, ugyanúgy, mint amikor mi magunk is vonzóak vagyunk! Félelemből ne próbáljuk meg elfedni az ő ragyogását, de a sajátunkat sem!


Feladat:

Ma kezdd el felszabadítani a Társadat az irányítás alól! Ha egyedül vagy, figyeld meg, hogy egy korábbi kapcsolatodban, hogyan engedted, hogy ezek a félelmek eluraljanak. Figyeld meg a jelen helyzetben a közeli kapcsolataidban lévő embereket, mennyire irányítod őket? Lehet, hogy itt az ideje, hogy őszintén magadba nézz és felismerd a félelmeidet, ami ennek a viselkedésnek a hátterében húzódik meg. Őszintén beszélj arról vele, hogy milyen vonzó tulajdonsága miatt félsz attól, hogy elveszíted őt. Mondd el neki, hogy mennyire fontos számodra és milyen nagyra tartod ezt a tulajdonságát. Ma mondj le az irányításról és ízleld meg, hogy milyen irányítás nélkül együtt lenni valakivel. Aztán kezdd el kiterjeszteni a többi napra is! Hagyd, hogy a Társad önmaga legyen és gyönyörködj benne! Vedd észre, hogy mit hozol létre ezáltal!


Záró gondolatok:

Az irányítás a veszteségtől való félelemre egy válasz reakció. Az irányítással reagálunk úgy, hogy megpróbáljuk az életünket minél inkább stabilizálni, minél inkább kiszámítható keretek közé szorítani. Egy párkapcsolat dinamikája nagyjából: ismerkedés, együtt járás, összeköltözés, eljegyzés, házasság, közös otthon, gyerek-család, stb. Ezek mindannyiunkra hatnak, és megmozgatják a saját párkapcsolati terünket. Amikor irányítunk, akkor tudattalanul egy kívülről érkező dinamikát akarunk beleerőltetni a kapcsolatunkba aszerint, hogy bennünk melyik program a legerősebb. Ehelyett megtehetjük, hogy ráhangolódunk, hogy amikor igazán önmagunk vagyunk, mi vajon mire vágyunk? Mit szeretnénk igazán? Miről szól a párkapcsolatunk? Mi a legerősebb vezető energia benne? Ne külső sztereotípiákhoz igazodjunk, hanem saját belső lelki energiáinkhoz, a mi saját valóságunkhoz!

A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.


Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.

30 napos párkapcsolati kihívás – 3.nap

30 napos párkapcsolati kihívás – 3.nap

Az elkötelezettség és a szabadság egy és ugyanaz.” (Chuck Spezzano)

Miről szól a mai napi feladat? Miről szól az elköteleződés? Arról, hogy mennyire adjuk bele magunkat a kapcsolatunkba, vagy akár egy adott helyzetbe. Sokan úgy gondolják, hogy ha elköteleződnek, akkor elveszítik a szabadságukat. Ennek a félelemnek gyakran a gyerekkorban keletkezett szabadsághiány az oka, vagy egy olyan korábbi kapcsolat, amelyben feladtuk önmagunkat azért, hogy másoknak meg tudjunk felelni.

Ez egy hamis elkötelezettség, egy hamis képzettársítás, s ezt meg kell gyógyítani a kapcsolatainkban. Ez választ el bennünket a szabadságtól és az elkötelezettségtől egyaránt. Ez sokszor áldozati szerepet is jelent, s az egy alacsony és nehéz rezgés, ezért itt az ideje, hogy ezt a fénybe emeljük.

Az elkötelezettség az nem rabszolgaság és nem áldozatiság. Az elkötelezettség az maga a szabadság. Kétfajta szabadság van, az egyik, amelyben távol tartjuk magunkat attól, ami zavar, de ez egy elkülönülés. A másik a valódi szabadság, ami lényünk legmélyéről fakad, ez egy olyan szabadság, ami független mindentől, amit minden helyzetben érzünk az elkötelezettségünk és annak hatására, hogy adunk elvárások, feltételek nélkül.

Ha például egy olyan munkánk van, amit kényszerből végzünk, amit inkább nyűgnek érzünk, akkor ez egy áldozat részünkről, mert nincs benne öröm és nem kapunk belőle semmit. Talán úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, nincs más választásunk. De ez nem így van. Mindig van választásunk. Választhatjuk azt is, hogy elkötelezetten, teljes szívvel végezzük el a munkánkat, megtaláljuk benne azt, amitől szerethetővé válik, amitől örömmé válik mégiscsak. Ez a hozzáállás segít abban, hogy túllépjünk a munkakörünk adta határokon és megérezzük az elkötelezettség szabadságát.

Ha adunk, akkor az szabaddá tesz. Ha nem érezzük továbbra sem szabadnak magunkat, akkor nem teljes szívből adtunk. Ha egy ilyen belső döntés után nem érezzük jobban magunkat, az azt jelenti, hogy nem adtuk oda magunkat teljesen a helyzetnek. Ez a szabadság, ami az elkötelezettségből fakad, lehetővé teszi, hogy meglegyen a mozgásterünk és hogy olyan módon kapjunk, ahogyan azelőtt nem. Ez a hozzáállás segít abban, hogy megtaláljuk a békét önmagunkkal, hogy ne kelljen félreállnunk vagy éppen menekülnünk. Az elkötelezettség támogat abban, hogy arra fókuszáljunk, ami igazán fontos és segít, hogy fel tudjuk építeni az életünket.


Feladat:

Ma kötelezd el magad valaki vagy valami iránt. Azért válassz valakit, mert ez a választás jobbá teszi őt. Amennyivel jobb lesz ennek az embernek az élete, annyival szabadabbnak fogod magadat érezni. (Ha nincs párunk, akkor köteleződjünk el a párkapcsolat mellett és figyeljük meg, hogy mi  érkezik felénk az életből. Tehát ne az elménken keresztül próbáljuk meg irányítani a folyamatokat, hanem vizsgáljuk meg a külső körülményeinket, mert azok visszatükrözik, hogy hol tartunk éppen ebben a kérdésben.) Tehát ki lesz az, aki iránt ma elköteleződsz?

Tudatosítsd, hogy úgy leszel képes kapni, ha tudsz adni teljes szívből, lényed legmélyéről. Ha választasz valamit, aminek többet kell adni önmagadból, mi lenne az? (Ez lehet új állás, ház, autó, stb.) Bármi vagy bárki iránti elkötelezettség az maga a szabadságot jelenti.


Záró gondolatok

Az adás-befogadás témája sokszor össze van kuszálódva bennünk. Nagyon egyszerűen szét tudjuk választani magunkban a saját folyamatainkat, persze ehhez őszinteségre van szükségünk: ha úgy adunk, hogy várunk cserébe valamit (akár tudattalanul, akár szándékosan), akkor sosem leszünk elégedettek, amikor megkapjuk, amit akartunk. Ha úgy adunk, hogy nem várunk cserébe semmit és kapunk valamit (nem azt, amit vártunk, mert nem vártunk semmit), örülni fogunk annak, hogy valami érkezik az életünkben. Ebben az esetben már sikerült átalakítani a gondolatainkat és lényünk legmélyéről tudjuk, hogy az érkezik meg az életünkbe, amire valójában szükségünk van, nem pedig az, amit szeretnénk.

Az adás és befogadás egy körforgás, áramlás. Nem azért adunk, hogy kapjunk, de amikor adunk valamit, mivel ez egy szellemi törvény, amit adtunk, valamilyen formában visszaszáll ránk. A hozzáállásunkon múlik, hogy ez áldás lesz-e, vagy pedig egy ‘álruhás áldás’, ami egy tanítás. Mindkét esetben ajándékot kapunk az élettől, csak nem mindig tudjuk ezt észrevenni.

A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.


Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.

30 napos párkapcsolati kihívás – 2.nap

30 napos párkapcsolati kihívás – 2.nap

A megbocsátás megváltoztatja a nézőpontunkat.” (Chuck Spezzano)

Miről szól a mai napi feladat? Amikor megbocsátunk valakinek, akkor az felszabadít a megrögzöttségünkből. Amikor én először csináltam ezt a feladatot, arra gondoltam, hogy ha szívből meg tudok valakinek bocsátani, annak milyen jó lesz, mert nálam be van zárva egy helyre, ahonnan nem engedem ki. Ehelyett arra kellett rájönnöm, hogy oda én voltam bezárva, az én energiáim voltak lekötve, az illető élte az életét függetlenül attól, hogy én képes voltam-e a megbocsátásra, vagy sem. Ez egy nagyon érdekes felismerés volt számomra. Én lettem szabadabb, én lettem könnyebb.

A megbocsátás felszabadít az áldozat szerepéből és azokból a helyzetekből, amelyek megkötnek. Amikor meg tudunk bocsátani valakinek, akkor megváltozik a nézőpontunk, mert ha valamit másképpen látunk, mint korábban, akkor az életünk is megváltozik eszerint az új nézőpont szerint. Minden gyógyulás arról szól, hogy megváltoztatjuk a nézőpontunkat, mert minden olyan helyzet, vagy tulajdonság, ami meggyógyításra szorul, az azért van, mert úgy, ahogy volt, nem volt jó, így lehetőséget kapunk, hogy egy más megvilágításban lássuk a dolgokat.

A megbocsátás abban segít, hogy fölé tudjunk emelkedni a nem működő dolgoknak, kapcsolatoknak, ne ragaszkodjunk a sértettségünkhöz, hanem lássuk meg a fényt, a változás lehetőségét. Sokan azt gondolják, hogy ha mindig megbocsátanak, akkor mindig az áldozat szerepében maradnak, és emiatt újra és újra kihasználják őket. A valódi megbocsátás azonban a kapcsolat jellegét változtatja meg, s ezen keresztül minket és a másik felet is. Amikor azt érezzük, hogy nincs kiút egy helyzetből, vagy ha valaki bánt minket, akkor arra van szükségünk, hogy megbocsássunk.

Minden probléma, nyugtalanság, figyelemelterelő cselekvés, látszatdolgok elkerülő jellegű viselkedési minták, mert félünk a változástól. A félelmeinket elrejtjük a bűntudatunk mögé, ami egy nagyon nehéz és megkötő rezgés. Nehezen tudunk szabadulni ebből a helyzetből és a rossz érzéseinktől és nem vesszük észre, hogy milyen változást hozna és mennyire gyógyítana bennünket a megbocsátást. A megbocsátás az, a mi segít megszabadulni a félelemtől és a bűntudattól. Látszólag a másiknak bocsátunk meg, de valójában saját magunknak.


Feladat:

Ma nézd végig a kapcsolataidat abból a szempontból, hogy miben szenvedsz hiányt és milyen konfliktusos helyzeteid vannak. Ezeken a területeken zsákutcába jutottál és nem mersz továbblépni. Nézd meg a betegségeidet és a sérelmeidet – mindegyik mögött meghúzódik egy helyzet, amikor úgy döntöttél, hogy nem tudsz megbocsátani valakinek. Szánj egy kis időt a betegségek, testi tünetek megértésére. Tudatosítsd, hogy minden probléma hátterében valamilyen kapcsolat áll, s  bár úgy tűnhet, hogy sok esetben a másikról szól, végső soron mégis belőlünk tükröz vissza valamit.

Ma gyakorold tudatosan a megbocsátást akár egy emberrel, akár egy helyzettel kapcsolatban. A következő megerősítést használd bátran: “Ebben a helyzetben megbocsátok neked ……………. (a személy neve), így én is szabad leszek. Ebben a helyzetben ……………. (nevezd meg a helyzetet) megbocsátok, így én is szabad leszek.” Az a pillanat, amikor teljesen őszintén kimondjuk ezeket a mondatokat elegendő ahhoz, hogy felszabadítson bennünket.


Záró gondolatok

A megbocsátás nem azt jelenti, hogy mindenkinek hagyom, hogy átgázoljon rajtam, vagy elfogadom a viselkedését, ami számomra romboló vagy destruktív. A megbocsátás arról szól, hogy észreveszem, hogy eltávolodtam önmagamtól, nem szerettem magamat az adott területen, s ezt mutatja meg nekem az adott személy vagy helyzet. Nem az a cél, hogy azt higgyük, hogy mindent el kell fogadnunk, mert úgy jó, ahogyan van, hanem az, hogy felismerjük, megbocsássunk és változtassunk.

A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.


Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás