KAMMERER EDINA BLISS

Az ősi spirituális sablon visszaállítása Delphoi jósda

Az ősi spirituális sablon visszaállítása Delphoi jósda

Érezted már, hogy több van benned, mint amit valójában megélsz? Amikor először ezt megéreztem, még nagyon fiatal és éretlen voltam, nehéz volt ezt lefordítani kézzelfogható dolgokra. Őrült módjára kaptam bele mindenbe, hogy megtaláljam azt, amit keresek. Sok rossz tapasztalást vonzottam így be, de végülis mindből tanultam valamit. Azonban, ha újra kezdeném, a csendet választanám tanítómnak. A lelkem csendjét. 

A lélek olyan mély titkokat rejt, amelyet az emlékezés nyithat fel bennünk. Fontosnak tartom, hogy közel tudjunk kerülni lényünk eszenciájához, és hagyjuk ezt nap, mint nap növekedni magunkban. Hosszú volt az út, amíg rájöttem, hogy mit jelent az, hogy megadni magam. A sorsomnak, önmagamnak. Hiszen ez vezet új utakra, és ez segít lehorgonyozni ezeket.

 

Amikor májusban Delphoi-ban jártunk, egy különleges erő érintett meg. Év elején felhívtam a barátnőmet, hogy szeretnék ide csoportot vinni, mert úgy érzem, hogy egy ősi emlék hazahív. Ő nyitott volt erre, ezért elmentünk, hogy belemerüljünk abba, ami ott várt ránk a láthatatlanban pihenve. Az egyik legerősebb üzenet, amit kaptam, az az, hogy itt az ideje, hogy visszaállítsuk az ősi spirituális sablont a testünkön belül és a halántékunk környékén. Miközben feltámadt bennünk az emlékezés, egy gyönyörű láng nyílt fel a tudatunkban. Ez a láng megmutatta a fénytestünk teljes testes emlékét. Megdöbbentem ezeken a belső képeken.

Nehéz erről írni, nem könnyű szavakká formálni ezt az élményt. De amire rájöttem ennek a látomásnak kapcsán az az, hogy az ősi sablon része az érzékszervek áthangolása. Ez egy különös alkímiai folyamat, amely során nem csak a fizikai test érzékszerveivel dolgozunk, hanem a spirituális testben lévő lenyomataival is. Ez a Vénusz-pentagram sablon.  A pentagram ötszög vagy csillagötszög néven is ismert. Ha az 5 pont köré egy kört rajzolunk, létrejön a Vénusz sablon, amelyet a spirituális világban az élet és a kapcsolatok jeleként használnak. A pentagramokat szimbolikusan használták az ókori Görögországban és Babilóniában. A keresztények egykor pentagramot használtak Jézus 5 sebének ábrázolására.

Korai pentagramokat találtak a sumér kerámiákon és bizonyos időszakokban Ishtar szimbóluma is volt. A görögök a pentagramot a kölcsönös elismerés, a jólét, valamint a jócselekedetek és a jótékonyság szimbólumaként használták. Kr. e. 300-150 körül a pentagram Jeruzsálem szimbóluma volt. A neoplatonizmusban a pentagramot a pitagoreusok a felismerés szimbólumaként használták és “egészségnek” nevezték.

 

A pentagram egyszerű csillagnak tűnhet, de ha jobban megnézzük, láthatjuk benne az univerzumot. A pentagram maga a természetes tökéletesség. Tehát egy szimmetrikus 5 ágú csillag, ami azt jelenti, hogy tökéletesen illeszkedik egy ötszög belsejébe. Az egymást keresztező pontok közötti különböző vonalak és szakaszok hossza megfelel az aranyaránynak. Még a pentagramon belüli háromszögek között is sok aranymetszés van. Ez egy olyan minta, ami a természeti jelenségekben látható, ez a tökéletes arány. Sok kagyló és a virágok is tartalmazzák ezt az arányt, és még az emberi testben is megtalálható. Emiatt az ókori görögök óta sokan úgy gondolják, hogy a pentagram a természetes harmóniát, békét és egyensúlyt képviseli. 

A Földről nézve egy nyolc éves ciklus során a Vénusz bolygó egy pentagramhoz hasonló mintát alkot. Sokan látnak egy 5 szirmú virágot a középpontjában vagy egy almamag keresztmetszetét is akár. A rózsa és az alma évszázadok óta a szerelem istennőjének a szimbólumai, ezért nagyon is illik hozzá, hogy a nevével ellátott bolygó így mozog.

Hogy jelenik meg ez a Vénusz sablon az emberi testben? A testben a pentagram 5 pontja az 5 érzékszervet jelenti. De egy felnőtt ember nyakának, karjainak és lábainak arányai is tökéletesen illeszkednek ebbe a szimbólumba. Ez többek között azt is mutatja, hogy a testünk kapcsolatban áll a felette lévő nagy lélekkel. Ez az ember és a kozmosz közötti kapcsolat. A testedre úgy is tekinthetsz, mint a hatalmas univerzum kicsiny mására. Ami a csillagokban megtörténik, az az emberek között is megtörténik. A csillag körüli gyűrű a világot vagy a kozmoszt jelenti, benne 5 különböző erővel. Ezek megidézik a földi erőt, amellyel biztonságosan lehet varázslatokat és szertartásokat végezni. Vagyis a spirituális Vénusz-sablonnal kapcsolnak össze. A csillag felső pontja a lélekkel/éterrel kapcsolódik, a bal oldal a levegővel, a jobb oldal a vízzel. A bal alsó sarokból a föld elem, a jobb alsó sarokból  pedig a tűz elem hat ránk.

A Vénusz hatalmas misztikus erővel rendelkezik. A Vénusz-rejtélyek számos ősi metafizikai hiedelemrendszer alapvető igazságait beszélik el, beleértve a kelet-indiai felvilágosodási tanításokat, a rózsakeresztes filozófiát és a maja kultúra által leírt próféciák kozmikus tervét. Itt az ideje, hogy megerősítsük magunkban ezt a sablont, hogy ezen keresztül tudjuk alkalmazni a spirituális tudást önmagunk és az emberiség megsegítésére. Ez a Vénusz-sablon lehetővé teszi számunkra, hogy felidézzük azt a mélyen gyökerező erőt, ami nem más, mint a krisztusi energia, ami a lelkünkben él, és ami az életünk minden nagyszerű és csodálatos eseményében megnyilvánul.

 

Hiszen a paradicsomban az első emberpár képes volt egy belső szellemi szerven keresztül felfogni és megérteni a rejtett, örök igazságokat. Amikor az ember halandóvá vált, megkapta azokat a külső szerveket, amelyeket ma 5 érzékszervnek nevezünk. Jelenleg a belső képességeinket olyan mértékben burkorlja be a durvább, fizikai rezgés, hogy a külső szem nem lát a szellemi szférákba, süketek vagyunk a metafizikai világ hangjaira, az ihletett beszédünk megbénult, helyette csacsogunk és elfedjük az igazságot a szavakkal. Nem férünk hozzá azokhoz a mély szavakhoz, amelyek egykor a miéink voltak és rajtuk keresztül uraltuk az elemi erőket és a külvilágot.

Ezt az üzenetet kaptam Delphoi-ban, hogy segítsem kifejleszteni vagy visszaidézni azt az elveszett belső képességet, ami lehetővé teszi számunkra a rejtett, örök igazságok észlelését. Az élet és a vezettetés a szív útjában rejlik. Ennek a belső munkának az ereje abban rejlik, hogy a képességeinkben ugyanazt a törvényt, ugyanazt a rendet és ugyanazt a szabályszerűséget állítjuk vissza, amely által a természetben minden lény irányít.

A régiek a világukat két félben képzelték el: férfi és női oldalban. Isteneik és istennőik azon munkálkodtak, hogy megtartsák az erőegyensúlyt. Amikor a férfi és a nő egyensúlyban volt, harmónia volt a világban. Amikor kiegyensúlyozatlanok voltak, káosz uralkodott. A Vénusz-sablon a szent női minőség rehabilitása, amin keresztül az érzékelés lehetségessé válik attól függetlenül, hogy valaki férfi vagy női testben van-e itt.

 

A delphoi jósdánál Apollónnal lehet kapcsolódni, ami sok érdekes felismerést hozott. Itt tud gyógyulni az Apollón archetípus lényünk férfi részében. Apollón távolról is tisztán látott és az élet dolgait felülről szemlélte, a kiszemelt célpontot mindig eltalálta a nyilával, zenéjével pedig harmóniát teremtett. Az Apollón archetípus egy olyan személyiség, aki a tiszta definíciók híve, az elmélkedést előnyben részesíti az érzelmekkel szemben, a távolságot a közelséggel szemben, az objektív értékelést az intuícióval szemben. Az egyik legnagyobb kihívása az érzelmi távolságtartás. Ha tehát ez a férfi minőség megsérül bennünk, akkor olyan társat fogunk vonzani, aki ezt tükrözi vissza.

Akrokrintosz-ban pedig Aphroditéval lehet kapcsolódni, aki a női részünket, még pedig annak legszebb részét gyógyítja: a szépség, a szerelem és az átváltozás képességét. Az Aphordité-tudat ötvözi az ártatlanság és a sebezhetőség energiáit, egyetlen gyújtópontba képes fókuszálni a figyelmét. Ez a minőség olyan, mint egy színpadot megvilágító rivaldafény, amelyből ihletet és energiát lehet nyerni.

E két rész gyógyulása létrehozza a Vénusz-sablont a spirituális testben, és ezáltal az érzékszerveink felszabadulnak. Nagyon különleges volt számunkra ez az utazás. Ha szeretnél résztvenni egy ilyen szakrális kiránduláson, akkor IDE kattintva elolvashatod a részleteket.

 

Kammerer Edina Bliss
www.kammereredina.com

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles. A cikket a saját fotóimmal, illetve a pixabay.com fotókönyvtár ingyenesen használható képeivel illusztráltuk. 

Ne jó legyél, hanem igaz

Ne jó legyél, hanem igaz

Talán sokunk szembesül azzal a kérdéssel olykor-olykor, hogy mi a helyes döntés. Sokszor talán összeütközésbe kerülünk másokkal, ami nekik egy jó döntés, tőlünk az távol áll. Ami az egyik embernek őszinteség, az a másiknak csak egy felvett szerep. Ami az egyik embernek hallgatás, a másiknak gyávaság. Folyamatosan döntünk, s próbáljuk az életünkből a lehető legtöbbet kihozni.

Azt hiszem, hogy nem az a cél, hogy jók legyünk. Ez egy tág és relatív fogalom. Nem lehetünk jók azáltal, hogy önmagunkkal fordulunk szembe. Nem tettethetjük a jóságot, hogy más valaki kedvében járjunk, ha az szembemegy a hitünkkel. Nem áltathatjuk magunkat, hogy ha “jól” cselekszünk, akkor majd rendbe jönnek a dolgaink. Akkor nem, ha a jó cselekedetünk nem igaz.

Hiába cselekszünk jót, ha közben hazudunk magunknak és másoknak. Hiába mondunk jót, ha közben nem hisszük el, amit mondunk, vagy szívünk szerint mást mondnánk. Hiába kedvezek valakinek, ha belül azt érzem, nem érdemli meg. Hiába próbálok jól dönteni, ha közben magamat, a valódi érzéseimet félre kell állítanom.

A jó cselekedet akkor lesz valódi, ha a szívem mélyéről fakad, s ha igaz tudok maradni a hitemben és a szívemben. Ha keresem azt a csendben, a lelassulásban, az elmélyülésben, hogy minek van létjogosultsága és minek van értéke. A szavak vajon ablakok vagy falak? Mindig akar tőlünk valaki valamit. Hogy értsünk vele egyet, hogy ítéljünk meg másokat, hogy viselkedjünk valahogy, ahogyan neki jó. De az nem biztos, hogy nekünk is jó.

Ha befelé figyelünk, ha a belső terünkben meg tudjuk lelni azokat az alapvető igazságokat, amelyekben hiszünk és amelyektől működik az életünk, s ezekhez hűek tudunk lenni, ha önmagunkhoz hűek tudunk lenni, attól függetlenül, hogy ettől szeretnek-e mások, vagy nem, akkor tudunk igazak lenni.

Mert akkor a cselekedeteinket és a beszédünket nem a szeretet iránti vágyunk mozgatja, hanem az önmagunk, mások és az élet iránti tisztelet. Amikor békére lelünk a szívünkben egy ilyen helyzetben, tudhatjuk, hogy hűek maradtunk önmagunkhoz.

Amikor igazakká válunk, nem feltétlenül beszélünk újra és újra, mert ilyenkor egy erő születik meg a szívünkben, s ez az erő megengedő és megtartó. Ez az erő nem akarja, hogy nekünk legyen igazunk, hogy ez hangosan ki legyen mondva, mert ez az erő önmagában igaz. Ez egy olyan fény, amely segít, hogy az árnyainkat megvilágítsuk, s megengedjük, hogy legyenek.

Megengedjük, hogy a közelünkbe jöjjenek. Talán ijesztőek, de hisszük és tudjuk, hogy van bennünk elég erő, hogy bármi is jöjjön ki a sötétből, nem árthat nekünk. Csak mi árthatunk magunknak, s ezt azzal tesszük leginkább, ha hátrahagyjuk magunkat mások kedvéért.

Maradjunk hát igazak a szívünkben, függetlenül attól, hogy más mit akar tőlünk. Mert minden, ami tiszta és szeretet, az megnyilvánul, amikor otthon, a csendben, egyedül, a tükörbe nézünk. Ha magunkat látjuk úgy, ahogyan vagyunk, s ha nem nehéz a saját szemünkbe nézni, könnyűvé válik a szívünk.

Mint amikor Anubius megméri egy lélek súlyát, terheit a halál kapujában. Ugyanez a “mérlegelés” történik, ha őszinték vagyunk magunkkal. S az életünk mind-mind a döntéseinket és az igaz szívűségünket fogja visszatükrözni számunkra, mert ha a szívünk könnyű, a létezésünk is az.


Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles.

A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk.

A Család szentsége

A Család szentsége

A Krisztusi Tudatosság legfőbb üzenete a feltétel nélküli szeretet. December 24-én újra és újra éljük a Betlehemi misztériumjátékot, amely emlékeztet minket arra, hogy ez a Tudatosság leszületett a Földre, hogy lehorganyozza az emberek szívében a szeretet áldását.


Gyerekkoromban számtalanszor végignéztem a templomban a Betlehemi csodajátékot, és mindig azt vártam, hogy jöjjön végre a Csillag, ami utat mutat. Ez tetszett a legjobban az egész előadásban. Kisgyermekként nem kellett, hogy értsem, milyen mélyebb mondanivaló rejlik az előadás mögött, hiszen megjelent a csillag és tudtam, hogy a csoda megtörtént, ösztönösen kapcsolódtam ezzel a misztériummal.

Átéltem a csodát, tudtam, hogy valami különleges történt, s mire hazamentünk, ott állt a nappaliban a feldíszített fa és alatta az ajándékok. Voltak olyan időszakok az életemben, amikor eltávolodtam a lelkemtől és a karácsonyt teherként éltem meg, amikor alig vártam, hogy vége legyen a közös családi vacsorának, s egyre távolabb kerültem az ünnep fényétől, s a bennem lobogó fénytől is. Ezekben az időszakokban nem tudtam átélni, hogy mit is jelent az igaz szeretet, de ezek az elvesztegetett évek mutatták meg azt is, hogy milyen ráhangolódás nélkül, elméből kipipálni a karácsony estét.

Semmi nem fogható ahhoz, amikor sejtszinten átélem azt, hogy egyesítem magamban az Égatyát és Földanyát, s megszületik bennem a feltétel nélküli szeretet fénye, a Krisztusi Tudatosság. S ezt a misztériumot látom, amikor készülünk szenteste a vacsorához.
Édesanyám szívvel-lélekkel elkészíti a vacsorát, előhívva magából a gyönyörű női energiáit, s ez áldásként száll az ételbe. Édesapám belevágja a fát a tartóba, gondoskodik az italokról, a jó hangulatról, s megcsillan szemében a férfi minőség lobogó fénye. Valahogy ők is átszellemülnek ezen a napon, lelassulnak és befelé figyelnek. Persze ugyanakkor jelen van a stressz is, hogy minden rendben legyen, minden tökéletes legyen, de ez ahogyan közeledünk az estéhez, lágyulni kezd.

A vacsorához mindig meghívom az Angyalokat, hogy legyenek részese velünk együtt az ünnepnek, és osztozzunk ebben a csodálatos örömenergiában. Valahogy ilyenkor kilépünk a hétköznapi család mintájából, s egy magasztosabb, szeretet-teljesebb energia leng körbe minket.

A szüleim ezt a szentséget csak karácsonykor tudják megélni, ezért nagyon hálás vagyok azért, hogy van egy olyan nap az évben, amikor sokan törekednek arra, hogy a lelassult csendben rátaláljanak erre az ajándékra. Én tudatosan teremtem minden napomat ebben a fényben, mert szeretném, hogy a hétköznapjaim egy ilyen időtlen békességben teljenek.

Ezt az üzenetet hordozza mindannyiunk számára a karácsony, hogy találjuk meg ezt a fényt magunkban, s legyen minden napunk valódi forrása. Kezdetnek van egy ünnep, ami erre a szeretetre fordítja a figyelmünket, de az már rajtunk múlik, hogy hányszor van karácsony egy évben, hányszor öltöztetjük ünneplőbe a lelkünket, s hányszor érkezünk meg a szív valódi erőterébe.

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás