Szerző: Kammerer Edina | 2022. szeptember 01. | Számmisztika
A számmisztika világa mindannyiunk számára tartogat olyan információkat, amelyekben érdemes elmélyülni. A személyes évek ciklikusan ismétlődnek, egy ciklus 9 évet foglal magában. A személyes évünk a születésnapunktól a következő születésnapig tart. Ez a saját folyamatainkat mutatja meg, hogy az adott évben milyen hatások érnek, milyen feladatok, milyen lehetőségek találnak ránk. A 9 éves ciklus után, amikor egy új kör indul az életünkben, egy következő szintre tudunk lépni a fejlődés spiráljában. A személyes évünk rezgése hatással van az életutunkra, ezért érdemes tudatosan foglalkozni azzal, hogy milyen területen tudunk növekedni.
Hogyan számold ki a személyes évedet? Az adott évet, a születésed hónapját és a születésed napját add össze. Pl.: ha valaki, szeptember 1-én született, akkor neki így kell számolni: 2+0+2+2+9+1 = 16 = 7-es személyes éve van az illetőnek. Ezek az írások nem csak a számmisztika tanításán alapulnak. A személyes megfigyeléseimről és tapasztalataimról is írok, hiszen régóta figyelem már az egyes évek alakulását. Érdekes volt megfigyelni, hogy az adott szám rezgése tényleg mennyire befolyásolta a személyes évem tapasztalatait.
Az 1-es személyes év ➡ az új kezdeteket, az új lehetőségeket jelöli a számmisztikában. A szellemi energia összekapcsolódik az isteni szikrával, és inspirált ötletek záporozhatnak az életünkbe. A személyiség szintjén az egónak kell megküzdeni ezzel a termékeny időszakkal, spirituális szinten pedig a teremtő szellem alkot. Mindkét folyamat egyformán fontos, hiszen az egó tudattalan tartalmait is érdemes felfedezni, mert ezek erősen befolyásolják a cselekvő energiáinkat.☝️Ez egy kreatív kezdet, amelyben könnyedén összekapcsolódhatunk az életerővel, az önkifejezéssel.
Az 1-es személyes év ➡ alkalmas arra, hogy nemiségünktől függetlenül foglalkozzunk a maszkulin energiával. A saját férfi oldalunk megértése, illetve az apával kapcsolatos témák ebben az időszakban fájdalommentesen oldhatók fel. Ez a rezgés, amit az 1-es személyes év képvisel képes meggyógyítani a bennünk működő férfi energiát, ha erre szükség van, vagy képes egy magasabb minőséget megmutatni nekünk ezen a területen. Ez egy nagyon érdekes és izgalmas utazás lehet, ha szentelünk figyelmet arra, hogy foglalkozzunk az édesapánkhoz kapcsolódó emlékekkel, vagy megfigyeljük a minket körülvevő férfiakat. Az édesapánktól tanuljuk meg a kapcsolódást, ezért érdemes az emberi kapcsolatok területét objektíven szemlélni, hogy vajon milyen “örökség” mentén kapcsolódunk másokkal.
Ebben az évben sokat tehetünk azért, hogy a külső kisugárzásunk változzon. Ha láthatóvá akarjuk tenni a karizmánkat, azt a spirituális erőt, ami a belső fényünkből táplálkozik, akkor ez az időszak nagyon is alkalmas erre. Ebből a folyamatból energiát meríthetünk, amelyet mind a cselekvéshez, mind a határozottság kialakításához, vagy továbbfejlesztéséhez fel tudunk használni. Ez a belső utazás a bennünk égő szenvedélyt🔥 más megvilágításba helyezi és táplálja annak tüzét valódi energiával és lendülettel. Több motivációt és lelkesedést tudunk megélni ebben az időszakban, mint bármikor máskor.
Mik az 1-es személyes év kihívásai? ➡ Ha elveszítjük a fókuszt vagy a jelenlétet, mivel az intenzitása ennek az évnek igen erőteljes. Ha elkezdünk sodródni, akkor a tudatosság csökkenni kezd. Ugyanakkor, ha folyamatosan kontrollálni akarjuk a folyamatainkat, azzal sok energiát veszíthetünk. Érdemes arra odafigyelni, hogy amikor ennyire érezzük az erőnket, ne akarjuk a mi megoldásainkat másokra erőltetni. Illetve, ha a saját folyamataink másoktól is függnek, jó, ha minél előbb belátjuk, hogy mi nem tudjuk az ő részüket gyorsítani a saját haladásunk érdekében. Ezért gyakran türelmesnek kell lennünk. A türelem egy nagyon fontos tanítása az 1-es személyes évnek, ezért jó, ha már az év elején felvértezzük magunkat vele.
Egy másik nagyon fontos kihívása ➡ ennek az évnek az egyedüllét és a magány. Sokszor érezzük azt ilyenkor, hogy mindent nekünk kell csinálni, nem támaszkodhatunk senkire, az van elvégezve “rendesen”, amit mi magunk csinálunk meg. Mivel ennek az évnek az az egyik nagy tanítása, hogy hogyan tudunk a Szellemmel együtt teremteni, vagyis hogyan tudunk az életünk társteremtőjévé válni, ezért ez a folyamat azt igényli, hogy jól legyünk önmagunkkal, tudjuk egyedül időt tölteni, rá tudjunk hangolódni a saját szükségleteinkre és rálássunk arra, hogy kik vagyunk a munkánk, az emberi kapcsolataink, a fizikai tüneteink, stb. nélkül. Kik vagyunk, amikor egyedül vagyunk?
Az 1-es személyes év, ➡ ha jól éljük meg, akkor megajándékoz egy úttörő energiával bennünket. Egy számunkra fontos területen áttörést érhetünk el, és megélhetjük a reformer energiáinkat. Egy nagy tanulási folyamata az 1-es évnek, hogy mindenképp lássuk a saját vágyainkat és terveinket, de mellette egyenértékűen figyeljünk arra is, hogy az egyéni tervünk hogyan illeszkedik a nagyobb képbe. Ebben a megújulásban és a cselekvő erőnk fokozódásával szinte megállíthatatlanná válunk, és mint egy mágus, vagy egy alkímiai mester, alkotni, teremteni kezdünk. Ez az év azt szolgálja, hogy megtapasztaljuk azt, hogy akár a semmiből is hatalmas dolgokat lehet teremteni, ha hiszünk önmagunkban és az isteni vezettetésben.
Az 1-esz személyes év konfliktusai ➡ abból fakadhatnak leginkább, hogy meg akarunk felelni a külvilágnak és nem figyelünk arra, hogy mi magunk mit szeretnénk. Ha mások vágyait teremtjük ebben az évben, később nem magunknak fogunk aratni, és ez csalódottá tehet bennünket. Ha nem figyelünk magunkra, könnyen egy monoton év lehet ebből a csodálatos rezgésből, amiben, mint a robotok próbálunk túlélni. Nem mindegy, hogy valaki (vagy mi) túlhajszol bennünket, vagy ráérzünk az áramlásra és megfelelően tudjuk fokozni vagy csökkenteni a tempót.
Nekem az egyik legerősebb tanításaim közé tartozott az 1-es években a rugalmasság megértése. A kedvenc példám, ami meditációban gyakran előjött, a delfinek útmutatása volt. Ha megfigyeljük a delfineket, azt vehetjük észre, hogy amikor feléjük tart egy kb. 1 méteres hullám, akkor ők felfekszenek a hullámra és mennek vele, amíg jól esik nekik. Nem úgy találja el őket a hullám, hogy elsodorja őket, vagy megroppantja a gerincüket, hanem meglovagolják azokat, mint lehetőségeket. A másik kedvenc tanításom El Moyra felemelkedett mester tanítása, ami nagyon hasonló a delfinekéhez. Ő azt mondja, hogy engedd, hogy hassanak rád a dolgok, hogy formáljanak. Engedd, hogy elhajoljon a tengelyed, a gerinced, mint a búzakalász, de ne törjön meg.
Mire figyeljünk tehát ebben az évben? Arra mindenképp, hogy ne halogassunk dolgokat. Ez a cselekvőerőnknek nem kedvez. Mivel ez egy alapvetően aktív időszak, nem jó, ha akadályozzuk az energia áramlását az életünkben. Nem baj, ha kilógsz a sorból és mást csinálsz, mint a körülötted lévők, de ebben az időszakban ők nagy valószínűséggel nem fognak benned és az utadban hinni, ezt neked kell most beletenned. A többiek elismerése csak később fog megérkezni, amikor már látszanak a mostani teremtésed gyümölcsei. Ettől lehet magányos ez az év. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet párkapcsolatod, hanem azt, hogy magadra kell figyelned és a világban a helyedre.
Kammerer Edina Bliss
www.kammereredina.com
A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk. Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles.
Szerző: Kammerer Edina | 2022. augusztus 18. | Gondolatébresztő
Gyakran ütközöm abba a kérdésbe, hogy “Jó, de hogyan szeressem magam?” Sokszor azt se tudjuk, hogy hogyan álljunk neki ennek. Az önmagunkhoz fűződő kapcsolat minősége meghatározza a szeretet képességünket és azt, hogy hogyan kapcsolódunk másokhoz. S lassan már a csapból is ez folyik, de ha körbenézek, mégsem olyan embereket látok többnyire, akik jól érzik magukat a bőrükben.
Talán azt gondolod, hogy téged nem érint ez a kérdés, de mielőtt rátérünk a hogyan-ra, nézzük át, hogy
mi árulkodik az önszeretet hiányáról? 👇 Sokszor rejtett módon nyilvánul meg az életünkben.
🔸 1. Cselekvőerő hiánya – esetleg nem mersz munkahelyet, párkapcsolatot váltani, pedig már régen megért benned a gondolat. A “biztonsági” játékosok mind az önszeretet hiányával küzdenek. A boldogság viszont a félelem túloldalán van.
🔸 2. A kapcsolataidban nem úgy bánnak veled, ahogy szeretnéd. Ha megtanultad, hogyan kompenzálj túl egy kapcsolatban, akkor mindig te leszel az, aki többet ad bele. S ez mindig egyensúlytalansághoz fog vezetni.
🔸 3. Túl szigorú vagy magaddal. Ha más hibázik, vagy elront valamit, őt mindig vigasztalod és biztatod, de magaddal szemben önostorozó vagy. Olyasmiket vársz el magadtól, amiket nem lehet teljesíteni, mert nem vagy tökéletes.
🔸 4. Nem bánsz jól a testeddel. Ha nem tiszteled a testedet, nem tudod megadni azt, amire szüksége van. Ha figyelmen kívül hagyod a szükségleteidet, csak a feszültséget növeled magadban, s ezek gyakran fizikai tünetekhez vezetnek. A testednek pihenésre és tápláló ételekre, mozgásra van szüksége.
🔸 5. Gyakran túl vállalod magad. Ha nem figyelsz oda magadra, hogy mennyit bírsz, akkor könnyen kiéghetsz. Elveszítheted az örömöt a hétköznapokból. Ha nem tudsz nemet mondani, magad ellen fordulsz, magadat fogod megtagadni. Ez nem tesz jót az önszeretetnek.
Ha magadra ismertél, akkor mindenképpen olvass tovább, hátha segítenek ezek az ötletek. ☝️ Ezeket saját tapasztalatomból gyűjtöttem, és ezek mentén sikerült egy igazán jó kapcsolatot kialakítani magammal, amiben odafigyelek a szükségleteimre és megadom magam számára azt, ami szeretettel és örömmel tölt fel.
Mit tegyél, hogy jobban szeresd magad?👇
🔹 1.Ismerd el és ünnepeld meg a kisebb sikereidet! Ha megtanulod megbecsülni az apró dolgokat magadban és magad körül, ezek egy idő után nagyon sok jó érzést fognak adni neked. Akkor is, ha épp egy dolog, amit nagyon szeretnél, nem sikerült, a sok kicsi másik siker kiegyensúlyozza majd a rossz érzéseket.
🔹 2. Alakítsd át a kommunikációdat magaddal! Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan narrálod bent a fejedben mindazt, ami történik veled. Cseréld le a bíráló, negatív hangot magadban egy támogató kommunikációra.
🔹 3. Keress egy példaképet, akitől megtanulhatod az önszeretetet. Nézz körül, hogy van-e olyan ember körülötted, aki elfogadó és szeretetteljes magával szemben. Olyasvalakit válassz, aki meg tud bocsátani önmagának, és érzed belőle a szeretet önmaga és a környezete iránt. Akár, ha csak megfigyelsz egy ilyen embert, már az is sokat segíthet.
🔹 4. Ismerd el és fogadd el az érzéseidet. Próbáld meg átalakítani azt a nézőpontot, hogy neked mindig valahogy másnak kellene lenned, máshogy kellene viselkedned, mint ami éppen belőled jön. Inkább fogadd el, hogy mi az, ami benned van és mik a valós érzéseid.
🔹 5. Zárd ki a mérgező embereket az életedből! El sem hiszed, hogy mennyire visszavetnek ezek az emberek az utadon. Nagyon fontos, hogy milyen környezetben, milyen emberek között töltöd az idődet. Azt tanuld meg magadról, amit jól csinálsz, azt tanuld meg magadról, amire képes vagy. Ne érd be ennél kevesebbel!
🔹 6. Bocsáss meg magadnak a múltbéli hibákért! Gondolj bele, hogy mennyi mindent máshogy csinálnál ma már, de ez a bölcsesség éppen a múltbéli hibákból született meg benned. Inkább becsüld meg magad azért, amiért tudtál tanulni a hibákból.
Kammerer Edina Bliss
www.kammereredina.com
A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk. Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélykötetes.
Szerző: Kammerer Edina | 2022. január 31. | 8 napos tudatosságnövelő kihívás
Most, hogy felismertük a tudatalatti hatalmát, fontos, hogy tudatosítsuk azt is, hogy a hozzá kapcsolódó érzelmek speciálisan formálják a gondolatainkat. A pozitív képzetek tényleg meg tudják változtatni a látásmódunkat. Ha tudatos képeket alkotunk az életünkről, akkor elkezdenek ezek a képek erőre kapni. A legtöbb problémánk abból adódik, hogy elfelejtettük, hogy másképpen is lehet gondolkodni, mint ahogy megtanultuk. A tudatunkkal átélt tapasztalatokat nagyon sokféleképpen formálhatjuk. Ha a lelki diszharmónia túl sok gondot okoz, érdemes a gondolatokat pozitív látásmóddal átitatni, hogy az érzéseink is harmonikusabbá váljanak. Sokféle védekezési stratégia alakul ki bennünk (pl. a táplálkozás is ilyen), amellyel a negatív hangulatok ellen védekezünk többnyire.
📍 1. A problémák elleni védőbástya
Nem akarjuk rosszul érezni magunkat, ez természetes vágy. Ezért pótcselekvésekbe menekülünk, amelyek jó érzésekkel töltenek el, s ebből alakulnak ki a védekezési mechanizmusok. #1 lépés: tekintsd át a táplálkozásodat. Ha összeállítasz te magadnak, vagy egy szakembertől kapsz egy tervet a helyes táplálkozásra (IDE kattintva elolvashatod, hogy én kit ajánlok), annak segítségével kevésbé terheled meg az emésztésedet, amiért nagyon hálás lesz a tested. Ha nehéz ételekkel laksz jól, akkor energiát veszítesz. Ha figyelsz arra, hogy energiát is vigyél be, akkor ez segíteni fog téged, hogy jobb legyen a közérzeted. A túl sok szénhidrát és cukor nem okoz valódi örömöt, csak a tehetetlenség vagy rossz érzések pillanatnyi csillapítását szolgálja. 2# lépés: tanulj meg egy légzőgyakorlatot, ami segíti az ellazulást. Amikor a test megfeszül, az agyban felerősödnek a félelmek, és olyan sebességbe kapcsol, amit nem lehet tudatosan lekövetni. Ezért fontos, hogy békeidőben elsajátítsuk a tudatos légzést, hogy amikor baj van, ne engedjük, hogy az irányítás kicsússzon a kezünkből.
Mit jelent ez a két lépés a problémádra nézve? Az előző napi kihívásban azt kértem, hogy válassz ki magadnak egy olyan konkrét témát, amit szeretnél megoldani az életedben. A mai napi feladat az, hogy olyasmit egyél, amitől könnyednek érzed magad. Ha elnehezedsz a rosszul emészthető ételek hatására, a gondolkodásod is nehezülni fog és elkezdenek megrekedni a dolgok az életedben, mint ahogyan az emésztőrendszeredben. Ha könnyed tudsz maradni a testedben, a gondolataid is gördülékenyebbek lesznek, s enyhülnek a feszültségek benned és körülötted. Amikor erre a megoldandó kérdésre gondolsz, akkor a légzésed segítségével lélegezz a testedbe arra a helyre tudatosan, ahol feszültséget érzel. Ahogy végiggondolod a korábbi tapasztalataidat az adott témával kapcsolatban, figyeld meg, hogy milyen érzések jönnek fel benned. Bűntudat? Szégyen? Harag? Meg nem értettség? Mellőzöttség? Frusztráció? Sebezhetőség? Használd a légzést arra, hogy ezeket az érzéseket jó messzire fújd magadtól. Addig lélegezz tudatosan egy-egy érzésbe, amíg úgy érzed, hogy nem befolyásol többé.
Amikor a kis énünk irányít (vagyis az egó), akkor rengeteg emóciót kell meghaladnunk és feloldanunk. Az emóciók az agy által generált érzetek, tehát nem valódi érzelmek. Ilyen pl. a büszkeség, ami nagyon sokszor gátol bennünket abban, hogy valódi gyógyulást éljünk át. Amikor az egó ural minden utat és járatot, ami a tudatalattihoz vezet, “fejnehézzé” válunk. Így nem lehet elszakadni a bennünk kavargó nyugtalanságtól, vagy a szorongástól, hogy valami fontosat mulasztunk el, vagy alárendelődünk másoknak. Ahhoz, hogy változni tudjunk, belső nyugalomra van szükségünk. S a nyugalom egyik fő forrása a jó étkezés és a tudatos légzés lehetnek. Talán jelentéktelennek tűnhet, de elképesztő változásokat generál ez a két dolog. S ha nem a védekezésre irányítjuk a figyelmünket, a tudatalatti nem fogja bedobálni az irányítás vesztéssel járó nehézségeket, s könnyebben tudunk helyzeteket megoldani. Így az önbizalmunkat is könnyebben nyerjük vissza.
📍 2.Tanuld meg szeretni önmagadat
Tudom, elcsépeltnek tűnik már ez a szeresd önmagad szlogen. Mindenesetre érdekes, hogy a csapból is ez folyik, mégis sokszor fogalmunk sincs, hogy hogyan álljunk neki ennek a kérdésnek. A lelki szenvedés egyik forrása az önszeretet hiánya, ami nagyon komoly védőbástyát emel körénk. Az önszeretet hiányával a természetes életerőnket mérgezhetjük, s ez szélsőséges esetben teljesen összeférhetetlenné tehet bennünket. Hogyan tud kialakulni az önszeretet? Ha elkezdünk törődni magunkkal és a szükségleteinkkel. Ha másoktól várjuk azt, hogy boldoggá tegyenek bennünket, akkor tudat alatt azt üzenjük magunknak, hogy nem vagyunk méltóak saját szeretetünkre. S ha mindig külső forrásból elégítjük ezt ki, akkor nagyon instabil lesz az önbizalmunk. Ezek valójában elég önző érzések, amik távoltartanak bennünket a valódi kötődéstől. A lelki erőnk akkor tud védelmezni bennünket, ha felismerjük azokat az érzéseket, amelyek gyengítenek és kiszolgáltatottá tesznek bennünket.
#3 lépés: keresd meg a problémáddal kapcsolatban, hogy hogyan gyakorolhatnád az önszeretetet. Találd meg, hogyan lehetnél az adott kérdésben önmagad támasza. A meg nem élt érzelmek lobbanékonysághoz vezethetnek. Szélsőséges esetben agressziót váltanak ki belőlünk, amit, ha nem tudunk kezelni, vagy elfojtunk, vagy kirobbantunk magunkból. Az agresszió megkeményíti az ént, ezért ezt fel kell puhítani. Mivel az önszeretet hiánya bezár, ezért meg kell tanulnunk újra nyitni a környezetünkre. Figyeld meg, hogy a témád hogyan zárt be, és hogyan hasadtál le az önszeretetről. Ez frusztrációt, haragot kelt benned. Ha elég időt adsz magadnak, fel fogod fedezni azt a belső önvádat, bírálatot, ami azt mondatja veled, hogy nem érdemled meg a szeretetet. Utána ezt a mondatot alakítsd át úgy, hogy egy pozitív megerősítés legyen belőle, s azt mantrázd egész nap.
📍 3. Emelkedj ki az önállótlanságból
Amikor a gyerekkori sérülésünk részét képezi az, hogy megfosztanak bennünket a sikerélményektől, akkor az ember lustává válik önmagával szemben. Ha elég sok negatív kritikát kap valaki gyerekként, akkor halogatóvá válik a saját dolgait illetően, míg más dolgaival kapcsolatban teljesítményorientálttá. Ha túl sok ez, akkor vannak “üresjárataink”, kikapcsolunk, leoldja az agyunk az ékszíjat és nem tudunk több dolgot befogadni. Telítődünk. Süketté válunk a szavakra. Nem jut el hozzánk az, amit a másik mond. Mivel ez egy elszigeteltséget hoz létre, valahogy nehezen megközelíthetővé válik az ember. Vigyázat, ez egy becsapós elmejáték. Lehet, hogy számos dolgot végzel önállóan, terhelhető vagy, stb., mégis a tudatalattiban ott az önállótlanság, mert nem tudod, hogyan tegyél magadért. Ha nem volt gyerekkorban sikerélményed, akkor nem tudod, hogy képes vagy önmagadért valami jót tenni. Másoknak pedig folyton bizonyítanod kell az értékességedet. Az ember így könnyen megtanulhat egy kudarckerülő magatartást, s ez alakítja ki az irányításmániát. De ez nem egyenlő az önállósággal. Amikor valakit folyton rendszabályoznak, nem kapja meg a szabadságot ahhoz, hogy néha tévedjen, vagy valamit rosszul csináljon. Az ember ilyenkor kénytelen valamilyen kiutat keresni magának, s ez gyakran a belső világába zárja.
Az önállóság akkor születik meg, amikor megengedjük magunknak, hogy hibázzunk, s nem kezdjük el vádolni magunkat emiatt. A cél, hogy nyíltan és szabadon tudjuk önmagunkat adni azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Szükség van arra a bizalomra magunk iránt, hogy képesek vagyunk helyt állni és megbirkózni azzal, amit az élet hoz. (Az önmagunkba vetett bizalom az önszeretetből táplálkozik). #4 lépés: mindannyian éreztük már bűnösnek magunkat egyszer, mert valamilyen helytelen dolgot követtünk el. Gondold végig, hogy a problémáddal kapcsolatban mit helytelenítesz valójában. Mi az, ami nem tetszik benne? Vagy a másik viselkedésében? Gondold végig, hogy ez a téma benned hogy van. Megjelenik-e valamilyen kényszeresség benned ezzel kapcsolatban? Ehhez nagyon őszintének kell lenned magaddal, hogy megtaláld, mi a mozgatórugója ennek a témának az életedben.
A védekezési stratégia tehát tudattalanul alakul ki, de átalakítható. Ha nem ösztönösen reagálunk, hanem tudatosan felkészülünk előre, akkor egyre jobban fog menni, hogy megtartsuk a jelenlétet és elkezdjünk máshogy problémát megoldani, mint eddig. Mindig egyik téglát tegyük a másik után, és egyszer csak elkészül majd a ház. Ha stabil alapokra építünk, sokkal tartósabb lesz a boldogságunk. Ne az ellenállásra figyeljünk, hanem az együttműködésre.
Kammerer Edina Bliss
www.kammerererdina.com
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles. A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2020. január 28. | Lélekcseppek
Talán sokunk szembesül azzal a kérdéssel olykor-olykor, hogy mi a helyes döntés. Sokszor talán összeütközésbe kerülünk másokkal, ami nekik egy jó döntés, tőlünk az távol áll. Ami az egyik embernek őszinteség, az a másiknak csak egy felvett szerep. Ami az egyik embernek hallgatás, a másiknak gyávaság. Folyamatosan döntünk, s próbáljuk az életünkből a lehető legtöbbet kihozni.
Azt hiszem, hogy nem az a cél, hogy jók legyünk. Ez egy tág és relatív fogalom. Nem lehetünk jók azáltal, hogy önmagunkkal fordulunk szembe. Nem tettethetjük a jóságot, hogy más valaki kedvében járjunk, ha az szembemegy a hitünkkel. Nem áltathatjuk magunkat, hogy ha “jól” cselekszünk, akkor majd rendbe jönnek a dolgaink. Akkor nem, ha a jó cselekedetünk nem igaz.
Hiába cselekszünk jót, ha közben hazudunk magunknak és másoknak. Hiába mondunk jót, ha közben nem hisszük el, amit mondunk, vagy szívünk szerint mást mondnánk. Hiába kedvezek valakinek, ha belül azt érzem, nem érdemli meg. Hiába próbálok jól dönteni, ha közben magamat, a valódi érzéseimet félre kell állítanom.
A jó cselekedet akkor lesz valódi, ha a szívem mélyéről fakad, s ha igaz tudok maradni a hitemben és a szívemben. Ha keresem azt a csendben, a lelassulásban, az elmélyülésben, hogy minek van létjogosultsága és minek van értéke. A szavak vajon ablakok vagy falak? Mindig akar tőlünk valaki valamit. Hogy értsünk vele egyet, hogy ítéljünk meg másokat, hogy viselkedjünk valahogy, ahogyan neki jó. De az nem biztos, hogy nekünk is jó.
Ha befelé figyelünk, ha a belső terünkben meg tudjuk lelni azokat az alapvető igazságokat, amelyekben hiszünk és amelyektől működik az életünk, s ezekhez hűek tudunk lenni, ha önmagunkhoz hűek tudunk lenni, attól függetlenül, hogy ettől szeretnek-e mások, vagy nem, akkor tudunk igazak lenni.
Mert akkor a cselekedeteinket és a beszédünket nem a szeretet iránti vágyunk mozgatja, hanem az önmagunk, mások és az élet iránti tisztelet. Amikor békére lelünk a szívünkben egy ilyen helyzetben, tudhatjuk, hogy hűek maradtunk önmagunkhoz.
Amikor igazakká válunk, nem feltétlenül beszélünk újra és újra, mert ilyenkor egy erő születik meg a szívünkben, s ez az erő megengedő és megtartó. Ez az erő nem akarja, hogy nekünk legyen igazunk, hogy ez hangosan ki legyen mondva, mert ez az erő önmagában igaz. Ez egy olyan fény, amely segít, hogy az árnyainkat megvilágítsuk, s megengedjük, hogy legyenek.
Megengedjük, hogy a közelünkbe jöjjenek. Talán ijesztőek, de hisszük és tudjuk, hogy van bennünk elég erő, hogy bármi is jöjjön ki a sötétből, nem árthat nekünk. Csak mi árthatunk magunknak, s ezt azzal tesszük leginkább, ha hátrahagyjuk magunkat mások kedvéért.
Maradjunk hát igazak a szívünkben, függetlenül attól, hogy más mit akar tőlünk. Mert minden, ami tiszta és szeretet, az megnyilvánul, amikor otthon, a csendben, egyedül, a tükörbe nézünk. Ha magunkat látjuk úgy, ahogyan vagyunk, s ha nem nehéz a saját szemünkbe nézni, könnyűvé válik a szívünk.
Mint amikor Anubius megméri egy lélek súlyát, terheit a halál kapujában. Ugyanez a “mérlegelés” történik, ha őszinték vagyunk magunkkal. S az életünk mind-mind a döntéseinket és az igaz szívűségünket fogja visszatükrözni számunkra, mert ha a szívünk könnyű, a létezésünk is az.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles.
A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. december 11. | 30 napos párkapcsolati kihívás
“Ha a társam más álláspontot képvisel, akkor új út vár rám az életben.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai feladat? Egy párkapcsolatban a két fél egy elmét alkot, amely magában foglalja mindkettejük elméjének elemeit. A társunk az igazság egy olyan aspektusát képviseli, amelyek fontosak mind a személyes fejlődésünk, mind a kapcsolatunk fejlődésének szempontjából.
Ha úgy érezzük, hogy a társunk más álláspontot képvisel, ha olyan megoldást vagy elképzelést támogat, ami ellenkezik a mienkkel, akkor azt érezzük, hogy fenyeget bennünket. Mindez csupán azt jelenti, hogy az élet arra int bennünket, hogy lépjünk előre.
Ha tanulunk abból, ahogyan a társunk viszonyul valamihez, s ha egy magasabb szinten egyesítjük a kettőnk álláspontját, akkor előrébb lépünk a kapcsolatunkban. Amikor sikerül két különböző álláspontot eggyé olvasztani, az egyenlőség egy olyan szintjére jutunk, ahol mindkettőnkben nagyobb lesz a bizalom és többet leszünk képesek elfogadni.
Feladat:
Ma vedd észre, hogy bár a társad látszólag egészen mást cselekszik, mint te, a saját növekedésed és életerőd szempontjából igen fontos, hogy megváltozz és befogadd azt, amit a társad kínál. Értékeld, hogy a társad valami mást hoz. Ha együtt tudtok fejlődni, ez rugalmassággal, szélesebb látókörrel és sikeresebb életúttal ajándékoz meg téged.
Záró gondolatok
Sokszor az a probléma ezekben a helyzetekben, hogy ragaszkodunk az eredeti elképzelésünkhöz, és nem látjuk be, hogy csinálhatnánk máshogyan is a dolgokat. Nem minden csak úgy működőképes, ahogyan mi elképzeljük, vagy kigondoljuk. Ébredjünk rá, hogy a más álláspontokból is tanulhatunk, s adjuk meg a társunknak azt a tiszteletet, hogy figyelembe vesszük a véleményét.
Amikor közösen eldöntjük, hogy egy kérdésben merre tovább, próbáljunk olyan megoldást találni, amelyben mindkettőnk akarata és energiája benne van. Ha csak az egyikünké, a változás nem azt az irányt fogja venni, amit remélünk tőle.
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Legutóbbi hozzászólások