Szerző: Kammerer Edina | 2019. augusztus 30. | Szakrális helyek
Ez a gabonakör Warminsterben keletkezett, ahol lehetőségünk adódott meditálni és összekapcsolódni ezzel a nagy erejű szimbólummal. A következő üzenetet kaptuk itt: “A szakrális szimbólum Felsőbb Tudatossága vagyok, a Melkizedek csoporton keresztül szólok hozzátok. A legfontosabb üzenet, amelyet közvetítek felétek, amellyel összekapcsolódhattok ezen a szimbólumon keresztül, hogy NE ÖNMAGATOKAT PRÓBÁLJÁTOK MEGTALÁLNI, hanem a szívetek küldetése az legyen, hogy MEGALKOTJÁTOK ÖNMAGATOKAT egy mélyen fakadó emlékezetből, abból a tiszta forrásból, amelytől látszólag eltávolodtatok egy ponton, de az emlékezés kapuján át, fölfelé ívelve egy magasabbrendű vibráció világába, összekapcsolódhattok azzal a fénymaggal, aki valójában vagytok.
Az Egyetemes Emlékezet azt kéri most tőletek, hogy fogadjátok magatokba egy magasabbrendű energia kreativitásából fakadó, hatalmas forrásként lüktető, gyönyörű energián át, azt a belső utazást, azt a legmélyebb transzformációt, amelyből megalkotjátok azt a létezőt, amiért idejöttetek, ami ebbe az inkarnációba hívott titeket. Amiért vállaltátok, hogy ebben az idő pillanatban, ebben a minőségben megszülettek, hogy keresztülmentek azokon a fájdalmakon, azokon a felismeréseken és azokon a tanulásokon, amelyek felemelnek benneteket és amelynek során el kezdtek távolodni a fizikai valóságtól. Elkezd hívni az a kód, az a lélegzet, amellyel együtt lüktetve téren és időn át haladtok egyre feljebb és feljebb egy olyan valóságba, ahol megszülethet bennetek az áldás. Ezt az áldást jöttetek szétszórni ebbe a világba, ez a fénymag ott pihen mindannyiótok szívében.
A kreativitás energiája az, amely benneteket felemel és amely segít megérteni azt, hogy hogyan tudtok a földi valóságból – úgy, hogy közben a földi valóságban ott maradtok -, gyökereket ereszteni és nyújtózni az Ég felé. Én, mint a szimbólum tudatossága, támogatlak benneteket abban, hogy kibontsátok mindig a következő lépést, hogy megtaláljátok mindig azt a lábnyomot, amibe bele tudjátok helyezni a talpaitokat.
Együtt erősebbek vagytok, hangoljátok át a tudatotokat arra a frekvenciára, amely már nem a megismerésről szól, hanem annak határtalan és végtelen erőnek a megéléséről, ami bennetek munkál. Kapcsolódjatok össze azzal a fénnyel, ami a kezdetektől ott pihent a láthatatlanban, onnan figyelt benneteket és várta, hogy mikor látjátok meg, hogy mikor csillan meg az a fény a szemetekben, amivel ráismertek arra a világra, amelyet magatok mögött hagytatok, és amelyet már éltetek és amelyet az emlékezés nyit fel bennetek, amely világokon át ível.
Hozzátok létre a saját világotokat a világban. Terjesszétek ki minél távolabb. A belső forráspontból kezdjen el kifelé lüktetni mindaz az esszencia, ami ti magatok vagytok. Hozzatok a világba gyógyulást, békét, szeretetet, örömöt és sok-sok fényt. Segítsétek az embereket a választásban, a szabadságban, az örömben. Segítsétek a világot gyógyulni, segítsetek emlékezni. A felemelkedés útján elől jártok, utat mutattok, fényforrásként ragyog bennetek az a terv, amely a kollektív tervvel összhangban a világot bontja és gyógyítja. Egy hatalmasabb erővel együttműködve a tudatosság egy olyan szintjén, amely felé még csak most nyújtóztok, eléritek a legigazabb önvalótokat és megnyílik az a tér, ahonnan minden elérhetővé válik. Küldetésetek közös pontja az a pillanat, amikor megérik a lelketekben az IGAZ ÚT. S összekapaszkodva, a szárnyaitokat kibontva tudtok élni azzal az erővel a mindennapokban, amire születtetek.”
Ez a nagy erejű szimbólum, s az üzenete még most is mélyen megérint, ahogy kapcsolódom vele. Azért írom le ezt az üzenetet, hogy minél többen hozzá tudjanak kapcsolódni ahhoz az energiához, amit ez lehorganyoz a földben, mert ez egy nagyon fontos pillanat. Hiszem, hogy akihez eljut, abban felnyílik valami, s elkezdi élni azt, amire őt hívja ez a szimbólum.
Mindannyiunknak van egy másodlagos küldetésünk, amely ott pihen a sorsunkban. Mindannyiunk számára adott a lehetőség, hogy ezzel összekapcsolódjunk, s felbontsunk egy új világot az életünkben.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles.
A cikket a saját fotóimmal illusztráltam.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. augusztus 09. | Angyali üzenetek
A legtöbb embernek annyira szegényes a kapcsolata az édesapjával, hogy emiatt saját férfi részéhez nehezen fér hozzá. A test genetikai kódolása ellenére a női és férfi oldal egyaránt megtalálható mindenkiben. Az emberi történelem ezen szakaszában a nőiesség felfelé törekszik, tudatossá kívánja tenni a létezését. Ám ebben a mozgásban érdemes figyelni a harmóniára. Az egyensúlytalanság veszélye akkor következik be, amikor hagyjuk, hogy a nőies rész felülkerekedjen a férfi oldalunkon, pedig egyenrangúságra van szükség az egyensúly megtartásához és a fejlődéshez. Az apaseb fogalma az ipari forradalom kapcsán merült fel először. Ekkor kerültek ki az apák a családból. Amikor még megvolt a teljes férfihatalom világa (a patriarchális társadalomban) akkor sem tudtak jól bánni többnyire a valódi férfi erejükkel, mert hiányzott a tudatosság és a felismerés, hogy mire képesek valójában.
Sokunk vér szerinti édesapjának felnőtté válása nagyon nehéz volt. Ebben az átmeneti időszakban a társadalom elutasította a férfit érzelmileg és számtalan burkolt módon bántotta, ha bármilyen emocionális reakciót adott. Ez az átmeneti szakasz megrémítette talán a te édesapádat is, akinek nem volt lehetősége megérteni az emberi civilizációban bekövetkezett felfordulást. Annyit tudott csak, hogy a férfiasságát elutasították és idegennek, valamint sokszor elfogadhatatlannak bélyegezték. Ennek ellenére mégis férfiassága adta meg identitásának nagy részét. Mivel nem tudta, hogy kihez forduljon, maga felé fordult az önutálat bizonyos formájával. Elcsüggedt, összetört a szíve.
Elhatárolta magát tőled és testvéreidtől, abban a ködös reményben, hogy így megmenthet titeket saját magától. Értéktelennek érezve magát, folytatta a család ellátását. Nem volt meg a kulcsa a saját értékeihez, miszerint egyszerre a Teremtő gyermeke, ugyanakkor számos tekintetben a család védelmezője is. Ezért van az, hogy talán szenvedtél édesapád karjai között. Nem ismerte és nem tudta elégséges mértékben kimutatni a szeretetet. Pedig az a férfi, aki önmagában felismeri a Teremtőt, ráébred arra, hogy egyszerre van benne jelen a teremtő, alkotó, erős, felelősségvállaló, valamint a szerető szívű, gyengéd, megtartó, gondoskodó minőség.
Talán az apa szeretetének hiányában bátor erőfeszítéssel újraszervezted az életedet úgy, hogy megmutasd túléled nélküle is, s talán eléred így, hogy apukád büszkesége rád ragyogjon. Nem mertél szembe nézni a félelmetes igazsággal, hogy édesapád nem tudott úgy szeretni és nem tudott úgy ellátni Téged, ahogy te az remélted. Ezzel mélyül el a fájdalom az apasebben.
Sok tekintetben a jóváhagyását kerested, végül pedig kimerülve és elgyötörve az erőlködéstől “üres kézzel” távoztál. Most elfordulnál azon kísérletektől, hogy megfogd a megfoghatatlant. Látod már, hogy édesapád annyira értékelt, amennyire képes volt, de képtelen volt azt szavakba önteni? Ez a társadalmi átalakulás természetéből is adódott, amely leértékelte a férfiakat és nem tanította meg őket arra, hogyan fejezzék ki szeretetüket gyermekük iránt.
A férfi önbecsülésében ez a teher arra késztette, hogy azt higgye, hogy neki nincs helye az életedben. Ehelyett inkább édesanyád gondjaira bízott, aki szintén bizonytalan volt abban, hogy vajon hol van az ő helye a világban. Te pedig, keresve a jóváhagyásukat, a melegség és a szeretet biztos bázisát, feltétezted, hogy valami hibát követtél el, hiszen máskülönben biztos megnyerted volna a szeretetüket és helyeslésüket. A gyógyulás útja, ha meg tudsz bocsátani magadnak is, és édesapádnak is.
Azért fontos, hogy begyógyítsd az apasebet, mert az édesapa férfi minősége határozza meg azt, hogy hogyan tudsz a környezeteddel kapcsolódni. Ő a stabilitás, önbecsülés és magabiztosság kialakításában segít. Fontos szerepe van az életünkben a nagypapáknak is, ha az édesapa hiányával nem tudunk megbirkózni. A nagyapa – bár ez furán hangozhat – az életigenlés szimbóluma. A halál közelsége mindig közelebb visz az élet értékeléséhez. Így, ha a nagyapa, aki jelen van az unokája életében – ő volt előtte férfi és apa – úgy tudja szeretni az unokáját, hogy az a gyermek abban a biztos tudatban nő fel: valakinek ő jelenti az élete értelmét. A nagyapa önmagáért szereti, így nem kérdőjelezi meg a szerethetőségét.
Az apaseb hatására a következőket kérdőjelezzük meg magunkban:
🔹 Van-e helyem a világban?
🔹 Elég értékes vagyok-e?
🔹 Látható vagyok-e a világ számára?
🔹 Szerethető vagyok?
🔹 Megérdemlem az anyagi biztonságot?
🔹 Ha erősnek mutatom magam az már agresszió?
Hogyan gyógyítsuk felnőttkorban az apasebet?
🔸 Nézz rá az édesapád iránti valódi érzéseidre. A megbocsátáshoz el kell engedned a fájdalmat, amit okozott. Az elengedés olyan, mint a gyász, el kell gyászolni mindazt a veszteséget, ami ért, hogy tovább tudj lépni.
🔸 Vedd fel a kapcsolatot a belső gyermekeddel, aki megsérült ebben a kapcsolatban.
🔸 Térképezd fel az apai hitrendszeredet. Mi az, a amit megtartasz belőle?
🔸 Engedd el azt az elvárást, hogy édesapád egyszer olyanná válik, mint amire vágysz.
🔸 Ha van rá lehetőséged, akkor találj egy semleges kommunikációs teret vele, amiben nincs konfliktus. Ez lehet egy közös hobbi, érdeklődési kör, amin keresztül tudtok kapcsolódni, és nem dolgoznak a sérelmek benned.
✨Menj az örökkévalóság irányába örömteli szívvel, tudva azt, hogy szellemi szüleid mindig szeretni fognak és várnak haza. Ha nincs más, amibe kapaszkodni tudsz, akkor ez legyen az erő a szívedben, nem vagy egyedül! Az angyalok vigyáznak rád és mindig várják, hogy kapcsolódj velük. ✨
👉Ha szeretnéd az angyaloddal felvenni a kapcsolatot, ez a meditáció segíthet neked: GYÓGYULÁS AZ ŐRANGYALODDAL ÉS SZÍVANGYALODDAL
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles.
A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk.
Szerző: Kammerer Edina | 2019. augusztus 09. | Angyali üzenetek
Amikor behunyjuk a szemünket és elalszunk, a lelkünk kiszabadul a földi élet korlátai közül és az Ég felé veszi az útját, hogy feltöltődjön és emlékezzen. 🙂 Ezek az éjjeli utazások enyhülést és megváltást jelentenek mindannyiunk számára. Segítenek, hogy eltávolodjunk a gondoktól és egy olyan esélyt adnak, hogy messzebbről tudjunk ezekre a problémákra tekinteni, és más szemmel lássuk az életünket.
Így ezek az utazások nagyon fontosak mindannyiunk számára. Ezek alatt az utazások alatt nem érhet baj bennünket. Amíg a test pihen, az angyalok kísérik a lelket. Megkönnyebbülünk reggel, amikor kiengedjük a visszafojtott nyomást, amit napon át generálunk magunknak. Enélkül az éjszakai “menekülés” nélkül az élet elviselhetetlenné válna.
Gyakran emlékezünk bizonyos részletekre ezekből az utazásokból, és sokszor gondolkodóba esünk, hogy vajon ezek az álmok mit jelentenek. Azonban még akkor is, ha nem tudunk visszaemlékezni pontosan arra, amit álmodtunk, vagy ami történt, mégis jól szolgálják a céljukat, hiszen egyrészt, mint egy szelep segítenek kiengedni a feszültséget a saját rendszerünkön belül, másrészt ezek alatt az éjszakai utazások alatt tudatosan és természetesen tudjuk megélni az isteni részünket.
Ezek az utazások lehetőséget adnak, hogy előítélet és ítélkezés nélkül tapasztaljuk meg az isteni természetünket. Ilyenkor nyitottak vagyunk, s csak, amikor felébredünk kezdünk el “logikusan” gondolkozni arról, hogy egy élmény mennyire volt valóságos, vagy mit is üzen az a helyzet, amit átéltünk. Mégis, a logikus gondolkozás, vagy az elme ellenállása mellett a tapasztalat megmarad a tudatalattinkban.
A Felsőbb Én minden éjszaka tanújává válik az univerzum szépségének, s ezáltal feltöltődik egy újabb földi napra. Ezeknek az utazásoknak köszönhetően az alvás felfrissít és teljesen kipihenten ébredünk. Amikor csatlakozunk alvás közben az angyalainkhoz, ők mindig tárt karokkal várnak bennünket és beleolvadunk az ölelésükbe. Napközben nem mindig tudjuk a tudatos részünkkel befogadni az angyalok szeretetét és üzenetét, és amikor napközben szeretetre áhítozunk, akkor éjszaka alvás közben tudjuk azt befogadni, mert akkor vagyunk a legnyitottabbak erre.
Az alvás legnagyobb értéke, hogy találkozhatunk az angyalainkkal, és így esélyt kapunk arra, hogy megtapasztaljuk az élet legnagyobb csodáját – a szeretetet – érezni, magunkba szívni, feltöltődni vele és emlékezni arra, hogy kik vagyunk valójában, honnan jöttünk, hova tartunk, hogy mi a szent eredetünk.
Amikor egy felfokozott életet élünk, amikor nagyon sok inger ér bennünket napközben, akkor nem tudunk mindig pihentetően aludni. Pár éve felkerestem egy dietetikust, hogy segítsen a táplálkozásom beállításában. Remek tanácsokat kaptam tőle, majd hozzátette, hogy a szervezetemnek több alvásra lenne szüksége, mert ez a pörgés, amiben vagyok, túl hajszolttá tesz. Nem akartam altatót beszedni, bár egy gyógynövényes készítménnyel próbálkoztam, de tőlem nagyon életidegen, hogy beszedek valamit, és majd jobb lesz. Abban hiszek, hogy hatalmamban áll meggyógyítani magamat és elérni önmagamban a teljesség állapotát. Próbálkoztam a teával is, de mindig felkeltem éjszaka, hogy kimenjek a wc-re, és olyankor már nehezen aludtam vissza.
Az angyalok segítségét kértem, hogy újra vissza tudjak térni ahhoz a korábbi állapotomhoz, amikor még békésen aludtam éjjel. Az első sugallat a lassulás volt, aztán pedig a napi rutin átalakítása, majd pedig a forró víz lazító hatása. Először nem nagyon értettem, hogy hogyan kellene lelassulnom és hogy ez hogyan fog bármit is befolyásolni, de aztán küldtek egy embert az életembe, aki megmutatta a lassulás szépségét. Vele el tudtam sajátítani azt, hogy mit jelent pihenni, lazítani és elengedni dolgokat. Először csak akkor ment, ha ő is ott volt velem, ma már akkor is megy, ha nincs mellettem. A változás nem azonnal jött, hónapokig kísérleteztem, mire rájöttem, hogy mit is akarnak pontosan üzenni az angyalok, de mostanra már megértettem, és sikerül is megélnem a napokat máshogyan, így az éjszakai alvás is átalakult, s újra töltődöm.
Megértettem az angyali üzeneteken keresztül az alvás jelentőségét, és most már máshogy állok ehhez a témához. Sok olyan dolognak tulajdonítunk jelentőséget, aminek nem kellene, és az igazán fontos dolgokat, amik egy jó élethez kellene, azokat pedig észre sem vesszük. Az alvás természetes számunkra, nem pedig egy kincs, nem gondolunk arra, hogy egy fantasztikus gyógymód, hanem csak mechanikusan minden éjjel újra és újra történik velünk. Pedig a pihentető alvás a pszichénket megerősíti és az idegrendszert is nyugtatja. Nagyon sok múlik azon, hogy mennyire tudunk mélyen aludni.
Ha szeretnéd az angyaloddal felvenni a kapcsolatot, ez a meditáció segíthet neked: GYÓGYULÁS AZ ŐRANGYALODDAL ÉS SZÍVANGYALODDAL
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden egyéb terjesztés engedélyköteles.
A cikket a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta képeivel illusztráltuk.
Legutóbbi hozzászólások