30 napos párkapcsolati kihívás – 21.nap
“Az érzékelés nem más, mint kivetítés.” (Chuck Spezzano)
Miről szól a mai feladat? Amit látunk magunk körül, az az elménkben lévő dolgok tükröződése. Az értékrendünk és a magunkról alkotott képünk határozza meg azt, ahogyan a világot és az embereket magunk körül látjuk. Ha megváltoztatjuk az értékrendünket, akkor nem fogunk másokat korlátozni, amit azért csinálunk, hogy hasonlóvá tegyük őket magunkhoz.
Ha ráébredünk arra, hogy mindaz, amit tapasztalunk, a saját elképzelésünk következménye, akkor hatalmunkban áll megváltoztatni azt. Ha pl. egy film nem tetszik, akkor nem a képernyőn változtatunk, hanem a filmet cseréljük ki. A film az olyan, mint az értékrendünk, a vetítőfülke pedig, mint az agyunk. Amikor felfedezzük ezt a hasonlóságot, könnyebben értjük meg, hogy a film, amit vetítünk az életünkben, miről szól: tragédia, komédia, romantikus film, kalandfilm, vagy egy uncsi film, amin már mi magunk is ásítozunk.
Feladat:
Ma vizsgáld meg a Társadat, vagy valamilyen más emberi kapcsolatodat. Milyen elképzelésed van vele kapcsolatban, ami befolyásolja a róla alkotott képedet! Változtasd meg az elképzelésedet, és lásd meg a magasabb rendű értékeket vagy gondolatokat. Így a magadról alkotott képed is változni fog.
Amikor elég időt adsz magadnak arra, hogy megváltoztasd a tudatalattid képeit, megváltozik az a film is, amit az életedben vetítesz. Ha tudatosítod, hogy minden, amit látsz és tapasztalsz, a saját döntéseidből fakad, akkor érezni és tudni fogod, hogy mi, hogyan működik a saját vetítőfülkédben, ami azt jelenti, hogy olyan döntéseket hozhatsz, amelyek az életedet és a kapcsolatodat boldogabbá tehetik.
Záró gondolatok
Úgy tudjuk megváltoztatni az észlelésünket, ha belátjuk, hogy egy adott eseményt azért választottunk, mert valamilyen módon egy döntésünk kapcsolódott hozzá. Ha fontos esemény történik az életünkben – ez lehet jó és rossz is – mindig döntéseket hozunk ezzel kapcsolatban, amelyekből a magunkra, az életünkre, a párunkra vagy akár a Teremtőre vonatkozó nézeteink fakadnak. Így gyakran egymásnak ellentmondó nézetek raktározódnak el egymás mellett az agyunkban.
Amikor elnyomjuk magunkban ezeket a döntéseket, akkor az életünk bonyolulttá válik, mert egy olyan értékrend irányítja, amit magunk elől is elrejtünk. Gyakran annyira nem merünk konfrontálódni, hogy mélyen eltemetjük magunkban azt az értékrendet, ami ellentétben áll egy másikkal.
EZ A MEGTAGADÁS REJTI EL A BELSŐ KONFLIKTUST, ÉS ÍGY VETÍTŐDIK KI A KÜLVILÁGRA. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy milyen döntést hoztunk (milyen mély meggyőződéssel mondtunk ki magunkban valamit egy esemény kapcsán) akkor fel tudjuk szabadítani magunkat a hatása alól, s így elérkezik a megbocsátás, az átalakulás és a csodák ideje. 🙂
A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.
Kammerer Edina
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
A nyitottság egy nagyon fontos “probléma megoldó” eszköz. Amíg nyitottan tudunk hozzáállni a másikhoz, addig keressük a megoldást. Amint bezárunk és engedünk a fájdalomnak és az önsajnálatnak, egy nehezebb rezgést teremtünk a kapcsolati terünkben, s megváltoztatjuk a kapcsolat irányát. 
Legutóbbi hozzászólások