“Minden olyan viselkedésforma, ami nem szeretet, az a szeretet igénylése“ (Chuck Spezzano).

Miről szól a mai napi feladat? Figyeld meg azokat a viselkedésformákat, amelyeket magad körül tapasztalsz. Figyeld meg, hogy melyik szeretetteljes és melyik nem az? Amelyik viselkedésben azt tapasztalod, hogy nem a szeretetből fakadnak, arról azt kell tudnod, hogy azok az úgynevezett szeretetkérő viselkedésformák.

Ha egy viselkedés kifejezetten ellened irányul, akkor tudd, hogy az illetőnek, aki “támad”, kifejezetten a Te szeretetedre van szüksége. Ezekben az esetekben, ha a viselkedésedet át tudod úgy alakítani, hogy nem egy védekező álláspontot veszel fel, hanem úgy közelíted meg az adott helyzetet és személyt, hogy adsz neki valamit (szeretetet, türelmet, figyelmet, megengedést, stb.), akkor támadóból szövetségesre lelsz benne.

Ha valaki megtámad téged a jelenben, s nem követed az emberi játszmák energiaszerzésre irányuló szerepeit, akkor a jövőben ő hűséges lesz hozzád jóban-rosszban. DE most neki van szüksége szeretetre.

Vannak olyan emberek, akik meg fogják tartani a maguk kis játszmáit, mert szükségük van újra és újra arra, hogy átéljenek valamit. Van, aki sokáig nem tud szabadulni a fásultságtól, a lustaságtól, van, aki az ellenségeskedéstől, az ítélkezéstől. Ilyenkor jusson eszedbe az, hogy milyen nehéz egy ilyen helyzetben lenni, milyen rossz beleragadni, s ezt az állapotot tekinteni valóságnak. Emlékezz arra, hogy amikor hasonló helyzetben voltál, te milyen “segélykérő” mechanizmust működtettél, milyen volt a te segélykiáltásod, s talán ráébredsz, hogy szóval te magad sem tudtad sokszor kifejezni azt.

Tudatosítsd, hogy aki Téged támad, ő is segítséget kér, valójában segítségért kiált, s a szeretetedre van szüksége, de nem képes szavakkal kifejezni, lekommunikálni azt. Ha elcsendesedsz, pontosan fogod tudni azt a környezetedben, hogy ki az, akinek a “kérését” meg kell hallgatnod, ki az, aki felé el kell indulnod, hogy támaszt és segítséget nyújts neki. A párkapcsolatodban figyeld a társad viselkedését, és próbálj szeretettel és türelemmel fordulni felé. Próbáld meg azt megérteni, hogy mi készteti valójában őt erre a viselkedésre, mi az, amitől valójában megijedt?

Feladat:

Gondolj arra az emberre, aki a legtöbbet támad téged az életedben. Képzeld magad elé, hogy most itt van, és hogy közeledsz felé megértve azt, hogy a támadása valójában egy segítségkérés volt. Vajon milyen segítségre van ennek az embernek szüksége? Hogyan segíthetnél neki? Hogyan reagálnál ösztönösen a kérésére? Felhívnád? Írnál neki? Megölelnéd? Beszélnél vele?

Ha segítesz ennek az embernek, ráébredsz, hogy Ő az, aki tudja a választ a te problémádra. Nem biztos, hogy most, lehet, hogy a jövő egy pontján. Lehet, hogy ez nem egy közvetlen megtapasztalás lesz, hanem a saját elméd egy része vetítődik ki, amelyet ez az ember tükröz vissza. Ha rajta segítesz, magadon is segítesz.

Záró gondolatok

Minden belőlünk indul ki, semmi nincs rajtunk kívül. Ha úgy érezzük, hogy nem működik jól a kapcsolatunk, ha úgy érezzük, hogy hiányzik belőle valami, de szeretnénk meggyógyítani, mert fontos nekünk a másik, akkor még ma kezdjük el a belső munkát. Ha nincs párkapcsolatunk, akkor is csináljuk végig, általában az emberi kapcsolatainkra levetítve, mert ha azokat rendbe tesszük, akkor meg tudunk nyílni egy boldogabb kapcsolatra.

Ne várjunk arra, hogy majd a másik ezt vagy azt csinál, amitől én boldogabb leszek. Ez nem működik, ha Te vagy az, aki elégedetlen vagy, akkor ezt az elégedetlenséget te tudod megszüntetni. Tedd meg magadért, a saját boldogságodért!

A 30 napos kihívást Chuk Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyve alapján, valamint a saját tapasztalatimból és az egyéni párkapcsolati tanácsadásokból és gyógyításokból származó gondolatokból állítottam össze.

Kammerer Edina Bliss

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, minden más jellegű terjesztése engedélyköteles.

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.