KAMMERER EDINA BLISS

Oldal kiválasztása
Most a könnyed létezés gyógyító áramlatával úszok. Nem akarok semmit, most élvezem azt, ami VAN, és ezzel együtt VAGYOK én is. Ezek az időszakok váltakoznak az életemben, ösztönösen kapcsolódom azzal az Égi ciklussal, ami lendületbe hozza vagy lelassítja az életemet. Van, amikor a teremtő erőm betöltődik az engem körülölelő erőtérbe, és olyan intenzitással tol előre bizonyos feladatok felé, hogy nem tudom nem észrevenni, máskor belassul az áramlás, befelé figyelek, s a mozdulatlanságban megérint a változás szele.

Gyönyörű napok ezek az életemben, újra és újra tudatosul bennem az apró történések gazdag és boldog világa. Biciklizés közben, hiába van iszonyú meleg és talán máskor szenvednék tőle, de most nem. Most megérzem a piciny szellő lágy érintését és boldog vagyok. Tekerek a Dunaparton, s közben magamba szívom annak szépségét, és érzem, ahogy átmossa a belső forrásomat, és én is a szépséget sugárzom. Boldog vagyok, mert reggelente mosolygós emberek és vidám állatok köszöntenek munkába menet. Boldog vagyok, mert ahogyan a hajamat kifésülöm, felragyog a női erőm, érzem, hogy beletágulhatok, beleolvadhatok. Boldog vagyok, mert nem akarok, nem irányítok, hanem létezem. Most az életemet az apró örömök varázsa szövi át, és ettől egy mélyből fakadó boldogságérzet árad szét bennem.

Az elmúlt hét felismerései, lezárásai a nehézség és fájdalom helyett a könnyed, felszabadító érzést hozták el. Már nem halok bele a lezárásba, az elengedésbe, mert tudom, hogy az nem valódi. Végre átégett rajtam az a tanulás, hogy nem lehet valakivel „szakítani”, nem lehet valakit „elengedni”, mert az igazi szívkapcsolat azután is megmarad, miután a fizikai síkon már nincs jelen. Ez az elme trükkje, és engem jól be is csapott, nekem ez nagy nehézség volt eddig az életemben, még a rosszul működő kapcsolataimhoz is tudtam ragaszkodni, mert abban az illúzióban vesztegeltem, hogy „örökre” elveszítem a másikat. De ha ő én vagyok, akkor hogyan tudnám elveszíteni? Hiszen ő én vagyok, mert Egyek vagyunk. Ez most is mosolyt rajzol az arcomra, ahogyan írom ezeket a mondatokat, mert ez öröm, ez boldogság! Akivel nem tudom érezni, hogy Egy vagyok, ott van még mit tennem, ott világítanom kell és fényt kell gyújtanom magamban. Akiben már “megfejlődtem” önmagam, onnan már tovább mozdulhatok. Aki még segít abban, hogy új nézőpontot hozzak létre magamban, ott van még tanulás.

És ez boldogság. Ez kijelöl egy utat, amin örömmel sétálok végig, ahol nem a fájdalom és szenvedés kísér, hanem a felismerés nyomában az „AHA” érzés, újra gyermek vagyok, aki most fedezi fel a körülötte lévő világot, és most látom, hogy mennyire más és mennyire tiszta! Az elme sok mindent megpróbál elhitetni velem, azt kell, hogy mondjam, széles a tárháza, a legfelkészültebb cirkusz, amivel valaha találkoztam 🙂 , de most, hogy átállítottam a fókuszpontomat a szeretetre és ebből a szempontból tekintek rá, nagyon szórakoztató is egyben. 🙂

Az együtt áramlás nekem most a legcsodálatosabb érzés. Olyan, mint amikor a barátaimmal leülünk egy asztalhoz, és együtt eszünk, beszélgetünk, nevetünk és szeretetben igazán Együtt vagyunk. Éltem úgyis, amikor a szétválasztottság volt a valóságom, és hittem, hogy különálló vagyok, más vagyok, elhatárolódtam, s az egy sokkal fakóbb és szomorúbb valóság volt. Nemrég megéltem egy olyan Istenélményt, amelyben a gyökereimig hatolva átéreztem, hogy nem vagyok egyedül, soha nem is voltam, és nem is tudnék a Teremtőtől külön létezni, mert az ő gyermeke, az ő kivetülése vagyok én is. Ez békét hozott a szívembe, hogy bármi is történik velem, az ő oltalmazó szeretete mindig elkísér. Ez a valódi erő nekem.

Az elme sok kis apró szorongást képes felduzzasztani hatalmas félelemmé, érdekes volt rálátni, hogy melyiknek mi a gyökere, és hogyan változik meg a színtér körülöttem annak hatására. Amint egy félelemcsepp elkezd növekedni, annak már hatása lesz a későbbi tapasztalásokra, s elkezdi igazolni annak a félelemnek a létjogosultságát. Ahogy a barátnőmmel sétáltam a Dunaparton, és ezekről beszélgettünk, ráébredtem, hogy ezek mennyire elveszik az energiát, ahogyan a háttérben futnak.

Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles

A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás